A Fekete-tenger, más néven Euxin-tenger, a világ egyik legnagyobb víztömege és híres szárazföldi tengere. Az Atlanti-óceánnak ez a Kelet-Európa és Nyugat-Ázsia között fekvő peremtengere hosszú idő óta legendássá vált. Nemcsak a meglehetősen barátságtalan természetet jelölő neve miatt vált népszerűvé, hanem számos meglepően szokatlan tulajdonsága miatt is. Hosszú ideig barátságtalan tengernek nevezték, és e víztömeg vendégszeretetének hiányát a navigáció nehézségeinek tulajdonították. Az ősi hajósok a Fekete-tengert nehezen navigálható víztömegnek tekintették, mivel partjait vad törzsek lakták. Ezenkívül a Fekete-tenger vizének anoxikus jellege, amely miatt a bomlási folyamat lassú az alsóbb vízrétegekben, szintén számos ijesztő pletykát eredményezett, ami a tengert hírhedtté tette.
Az idő múlásával azonban a Fekete-tengerről, mint az egyik legnehezebben hajózható víztestről kialakult kép megváltozott. Mivel a Fekete-tenger gazdag és gyönyörű növény- és állatvilágnak és több mint tíz kis szigetnek ad otthont, mára a világ egyik népszerű turisztikai látványosságává vált. Mindezek mellett számos érdekesség teszi a Fekete-tengert a tengerek szerelmesei számára vonzóvá. Íme nyolc ilyen tény a Fekete-tengerről, amelyeket lenyűgözőnek fog találni.
1. Földrajz és elhelyezkedés:
A Fekete-tenger 436 400 km2 -es területen elterülő Fekete-tenger Eurázsiában található, Európa, a Kaukázus és Anatólia által körülvéve. A Fekete-tengerrel határos országok közé tartozik Románia, Törökország, Bulgária, Ukrajna, Oroszország és Grúzia. Ezt a víztömeget délről, keletről és északról a Pontikum, a Kaukázus és a Krím hegység is körülveszi. Délnyugaton a Strandzha-hegység, északnyugaton pedig a Dobrudzsa-fennsík határolja.
Maximális mélysége 2212 m, ez a beltenger számos folyó, például a Duna, a Déli-Bug, a Dnyeper, a Rioni és a Dnyeszter találkozási pontja. A Fekete-tenger a Boszporusz-szoroson, majd a Márvány-tengeren és a Dardanellák-szoroson keresztül kapcsolódik a Földközi-tengerhez. A Fekete-tenger az Égei-tengerrel és a Krétai-tengerrel is összekapcsolódik, mielőtt találkozik a Földközi-tengerrel.
2. A név:
A Fekete-tenger egyik legjobban és legkevésbé ismert ténye a Fekete-tenger nevének eredete, amely máig tisztázatlan. Különböző elméletek léteznek arra vonatkozóan, hogyan kapta ez a tenger ezt a különleges nevet. Az elméletek szerint mielőtt Fekete-tenger néven emlegették volna, a víztömeget ”barátságtalan tengernek” nevezték, főként a partjainál élő vad törzsek jelenléte miatt. Miután a görögök elfoglalták a partjait, a nevet “vendégszeretőre” változtatták. Vannak olyan utalások is, amelyek szerint a tengert meglehetősen hosszú ideig “tenger”-nek nevezték. Ez a tenger azonban az évszázadok során számos nevet kapott különböző emberektől, de ez a név történetesen a leghíresebb, amelyet a törökök adtak neki a középkorban. Történelmi dokumentumok arra utalnak, hogy az Oszmán Birodalom idején a Fekete-tenger olyan neveket viselt, mint a Bahr-e Siyah vagy a Karadeniz, ami oszmán törökül “Fekete-tengert” jelent.
A Fekete-tenger nevének eredete mögött több hipotézis is több okot sejtet. Az egyik érvelés szerint a téli viharok miatt a Fekete-tenger vize fekete színűnek tűnik, ami miatt a hajósok Fekete-tenger néven emlegették. Egy másik elmélet szerint a vízbe fulladó tárgyakat egy idő után fekete iszap borítja. Az ilyen tárgyak felfedezése a tengeren keresztül lehetett az elnevezés oka.
3. Anoxikus víz:
A Fekete-tenger egyik legérdekesebb ténye a Fekete-tenger anoxikus vize. Egészen pontosan jelentős oxigénhiány van a vízben. A Fekete-tenger történetesen a legnagyobb víztest, amelynek meromiktikus medencéje van, ami azt jelenti, hogy a víz mozgása a tenger alsó és felső rétegei között ritka jelenség, amely a világon bárhol előfordul. Ez jelentős hőmérsékletkülönbséget eredményez e rétegek között azzal együtt, hogy az alsó rétegek abszolút oxigénmentesek és ezért inaktívak.
A Fekete-tenger ugyanakkor édesvizet kap a folyókból és az esőzésekből. A Fekete-tenger azonban csak a Földközi-tengerrel való vízcsere tanúja. Mivel az átáramlás a Boszporuszon és a Dardanellákon keresztül történik, a sűrű víz beáramlása a Földközi-tengerből a medence alján történik, míg a Fekete-tenger felszíni vizének kiáramlása a medence felszíne közelében történik. Mivel a Fekete-tenger két vízrétege között nagyon alacsony a keveredés, a tengeri élővilág nem tud életben maradni a Fekete-tenger anoxikus zónájában. Csak a Fekete-tenger oxigénben gazdag felszíni vizei tartják fenn a tengeri élővilágot.
4. Tengeri történelem: Noé bárkájának partraszállási helye?
Egy sor tengergeológus szerint a Fekete-tenger körülbelül 7000 évvel ezelőtt édesvízi tó volt, mielőtt a Földközi-tenger vízszintjének emelkedése miatt sós víz került a tóba. Ezzel az elmélettel összhangban sokan azt állítják, hogy az úgynevezett özönvíz a Bibliában a Noé bárkájáról szóló történetben említett katasztrofális özönvizet jelképezi. A történetek azt állítják, hogy Noha bárkája a törökországi Ararát hegy lejtőin állt meg, miután az özönvíz véget ért. A tengeri régészek időről időre érvelnek ezen állítások mellett és ellen. A hiteles tudományos bizonyítékok hiánya miatt azonban a Fekete-tenger e sajátos története még mindig vita tárgyát képezi.
5. A Fekete-tengernek ez a sajátos története még mindig vita tárgyát képezi. Állandó vízszint: Milyen érzés a Holt-tengerben úszni?
A Fekete-tenger vízszintje állandóan azonos marad, mivel nincs dagály és apály. Ezáltal a tenger vízszintje nem ingadozik, így a felszínen nyugodt, csendes és derűs tenger marad.”
A Fekete-tenger vizének mindezen ritka tulajdonságai miatt sokakban felmerül a kérdés, hogy lehet-e úszni a tengerben. A tiszta édesvíz felszínével a Fekete-tengerben való úszás lehetséges; bár más víztömegektől eltérő élményt nyújt. Különös tulajdonságai, többek között a magas ásványi anyag- és sótartalom miatt a tárgyak általában hajlamosak lebegni a vízen.
6. Egzotikus kisebb szigetek: Félelmetes kígyószigetek?
A Fekete-tenger számos kis szigetnek ad otthont. Ezek a szigetek körülbelül tízen vannak, és az állat- és növényvilág lenyűgöző tárháza, amely még egyedibbé teszi ezt a tengert. Ezekhez a szigetekhez – amelyek többnyire olyan országokhoz tartoznak, mint Bulgária, Ukrajna, Törökország és Románia – tartozik a Kígyó-sziget is, amely a Duna-delta közelében található. A bulgáriai Szent Tamás-sziget a szigetet körülvevő vizekben élő halevő szürke vízikígyókról is hírhedt. A Fekete-tenger egyéb nevezetes szigetei közé tartozik még Szent Anasztázia (Bulgária), Berezan és Giresun (Törökország), Szent Ciricus (Bulgária) és Dzharylgach (Ukrajna) stb. A legfontosabb, hogy ezek a fekete-tengeri szigetek jelentős turisztikai látványosságokká váltak, és fontos szerepet játszanak ezen országok gazdaságában.
7. Hátborzongató pletykák:
Az érdekesnek és már-már ijesztőnek tűnő tény, hogy a Fekete-tenger vizeiben állítólag halottak élnek tovább. Hajók és emberek maradványai, valamint más bomló anyagok, például kötelek, fa stb. még évszázadokkal a Fekete-tenger vizébe kerülésük után is megtalálhatók a tengerfenéken. Bármilyen izgalmasan hangzik is ez a tény, a tudományos magyarázat erre az, hogy a tenger alsó vízrétegeinek anoxikus jellege miatt a bomlási folyamat elhanyagolhatóan lassú, ezért maradnak fenn a halottak maradványai a tenger vizében. Sajnos ez a jelenség vezetett a fekete tengerről szóló számtalan pletyka kialakulásához.
8. Turisztikai vonzerő: a körutazások kedvelt célpontja?
A Fekete-tengerhez kapcsolódó minden rejtély ellenére tény, hogy ez a belvizű víztömeg történetesen egész évben fontos nyaralási célpont. Magas hegyekkel és gyönyörű partokkal a Fekete-tenger partján fekvő országok a tenger és az utazás szerelmeseinek otthonává válnak. Szépsége mellett a Fekete-tenger történelmi és régészeti jelentősége is elég sok sétahajót fogad minden évben a térségben.
Disclaimer: A szerzők ebben a cikkben kifejtett nézetei nem feltétlenül tükrözik a Marine Insight véleményét. A cikkben felhasznált adatok és térképek, amennyiben felhasználásra kerültek, a rendelkezésre álló információkból származnak, és azokat nem hitelesítették semmilyen törvényes hatósággal. A szerző és a Marine Insight nem állítja, hogy azok pontosak, és nem vállal felelősséget azokért. A nézetek csak véleményt képviselnek, és nem jelentenek iránymutatást vagy ajánlást az olvasó által követendő cselekvési irányra vonatkozóan.
A cikk vagy a képek a szerző és a Marine Insight engedélye nélkül semmilyen formában nem reprodukálhatók, nem másolhatók, nem oszthatók meg és nem használhatók fel.