Volt idő, amikor az emberiség azt hitte, hogy a Föld az egész univerzum. Ahogy világossá vált a helyünk a kozmoszban, természetes volt, hogy elgondolkodtunk azon, vajon vannak-e bolygók más csillagok körül. Ma már tudjuk, hogy a válasz erre a kérdésre egy határozott “igen”, és mindez pontosan 25 évvel ezelőtt kezdődött. Ekkor jelentették be a csillagászok, hogy felfedezték az első exobolygót, amely egy napszerű csillag körül kering. Az 51 Pegasi b néven ismert bolygó örökre megváltoztatta az univerzum tanulmányozásának módját.
A csillagászok 1995. október 6-án jelentették be az 51 Pegasi b felfedezését. Élénken emlékszem, hogy 11 éves kockafejű koromban láttam egy erről szóló híradót. A bejelentést követő egy héten belül egy másik kutatócsoport megerősítette a megfigyelést, megszilárdítva az 51 Pegasi b helyét a történelemben. Akkoriban ez nagy dolog volt, és a felfedezés jelentősége csak most vált még világosabbá, hogy az exobolygók észlelésének aranykorát éljük. Az 51 Pegasi b még a fizikai Nobel-díjat is kiérdemelte felfedezőinek 2019-ben.
Az 51 Pegasi b az 51 Pegasi csillag körül kering, mintegy 50 fényévre a Földtől. Michel Mayor és Didier Queloz a Genfi Egyetemről az 51 Pegasi b-t a ma már ismert radiális sebesség módszerrel fedezték fel. A csillagra irányított, nagyon érzékeny spektroszkóp másodpercenként 70 méteres nagyságrendű kis sebességváltozást mutatott ki. A páros megerősítette, hogy az imbolygást egy exobolygó gravitációja okozta – 51 Pegasi b. Még mindig felfedezünk néhány exobolygót ugyanezzel az alapmódszerrel, bár a legtöbb észlelés a tranzitmódszerrel történik. Ezt használja a Kepler-teleszkóp és az újabb TESS műhold.
A kutatók megállapították, hogy az 51 Pegasi b egy gázóriás, amely körülbelül fele akkora, mint a Jupiter, és ez szolgált később a bolygó új nevének alapjául. 2014-ben a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) elindított egy projektet, hogy a fontos csillagoknak és exobolygóknak megfelelő neveket adjanak a legtöbbjükre használt esetlen betűs rendszer helyett. A csillag esetében a Helvetios, a bolygó esetében pedig a Dimidium névben állapodott meg, ez utóbbi a latin “fél” szóból származik.”
A radiális sebesség módszer egy exobolygó kimutatására.
Az 51 Pegasi b ugyan nem a legelső, Naprendszeren kívül felfedezett planetoid volt, de az első, amelyet “igazi” bolygónak gondolnánk. Az első exobolygó-észlelések 1992-ben történtek, amikor a csillagászok egy (valószínűleg roncsolt) világpárt láttak a PSR B1257+12 nevű pulzár körül keringeni. Az 51 Pegasi azonban a Naphoz hasonló “fősorozatú” csillag, így bolygója sokkal érdekesebb objektum. A bolygó ráadásul nagyon közel kering a csillaghoz, amelynek hőmérséklete meghaladja az 1000 Fahrenheit-fokot. Ez 1995-ben nem volt összeegyeztethető a Naprendszer kialakulásáról szóló elméleteinkkel, de ma már tudjuk, hogy a “forró Jupiterek” meglehetősen gyakoriak.
A Dimidium elindított minket azon az úton, hogy jobban megértsük az univerzumot, és gondoljunk csak az azt követő 25 év alatt elért eredményekre. 1995-ben egyetlen exobolygóról tudtunk. Most már több mint 4000 van a könyvekben. Még a Proxima Centauri szomszédságában is van egy. Hol leszünk 25 év múlva? Extragalaktikus bolygók? Bolygók, amelyeken idegen élet van? A te tipped is olyan jó, mint a miénk.
Most olvasd:
- Asztronómusok 3,14 napos pályán keringő “Pi bolygót” találtak
- Asztronómusok egy másik galaxisban is felfedezhettek egy bolygót
- Tudósok megtalálták az első halott csillag körül keringő bolygót