20 A magánbörtönök előnyei és hátrányai

Az 1980-as évek előtt az Egyesült Államokban nulla magánbörtön létezett. Amikor Ronald Reagant beszavazták a Fehér Házba, a kormányzat drogellenes kampánya szigorúbb büntetési politikához vezetett az olyan emberekkel szemben, akik például marihuánát vagy heroint árultak vagy használtak. A hosszabb büntetések és a kevesebb közösségi rehabilitációs lehetőség hangsúlyozása a bebörtönzések magasabb arányához vezetett.

A fogvatartottak száma gyorsan emelkedni kezdett. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy az ország börtönrendszerének kapacitását túllépjék. Mindössze négy év alatt Tennessee-ben megépült az ország első for-profit börtöne, amely a kormány számára nyújtott szolgáltatásokat. A következő hat év során további 66 létesítmény csatlakozott a magánbörtönök iparágához az Egyesült Államokban.

Az amerikai magánbörtönökben bebörtönzöttek száma 1990 és 2005 között 1600%-kal emelkedett a politika e változása miatt.

A magánbörtönöknek mindig is voltak előnyei és hátrányai, amelyeket figyelembe kell venni. Még a kormánynak is komoly aggályai voltak ezeknek az intézményeknek a biztonságával és hatékonyságával kapcsolatban, összehasonlítva azzal, amit egy kormány által működtetett létesítmény elérhetne. 2016 augusztusában az Igazságügyi Minisztérium bejelentette, hogy tervezi a magánbörtönök használatának megszüntetését, de Jeff Sessions államügyész kevesebb mint egy évvel később visszavonta ezt a tervet.

A magánbörtönök előnyeinek felsorolása

1. A privatizáció lehetővé teszi a piac számára, hogy fenntartsa az adófizetők kiadásait.
A profitorientált börtönök a hatékonyságra törekednek, hogy az adófizetők számára a lehető legalacsonyabb szinten tartsák a költségeket. A kormányzat talán kihasználhatja a méretét, hogy elősegítse, hogy kevesebbet költsenek erre a társadalmi szükségletre, de a magánbörtönök jobb folyamataikkal ugyanezt megtehetik. Ez az előny attól függ, hogy a szervezetet felelősségteljesen irányítják-e, valamint attól, hogy mindig megfelelő számú őr és adminisztrátor van-e a helyszínen, hogy hasznos legyen.

2. A magánbörtönök segítenek munkahelyeket teremteni a közösségekben.
A börtönök privatizációja számos szinten teremt munkalehetőséget egy közösség számára. Vannak közvetlen munkahelyek, amelyek a börtönökben állnak rendelkezésre, mint például a büntetés-végrehajtási tisztek, az adminisztratív támogatás és az orvosi kiegészítés. Szolgáltatóipari munkahelyekre van szükség az ezekben a létesítményekben élő lakosság eltartásához. A szállítási szakembereknek a szükséges fogyasztási cikkeket kell eljuttatniuk a közösségbe.

A magánbörtönrendszer az Egyesült Államokban évente több mint 80 milliárd dollárnyi pozitív gazdasági hatást generál.

3. A magánbörtönök az állami/tartományi és nemzeti szintű népességarányok csökkentésén munkálkodnak.
A közintézményekben elhelyezett fogvatartottak száma gyorsan meghaladja azokat az ágyakat és népességszámokat, amelyekre a helyi létesítményeket a rendszerben lévő bűnözők száma miatt tervezték. Mielőtt az igazságszolgáltatási rendszer közbelépett volna, hogy változtatásokat követeljen, Kaliforniában sok börtön kapacitása meghaladta a 100%-ot, egyeseké pedig a 130%-ot is.

Amikor ez a probléma az alacsony létszámmal, a nem versenyképes fizetéssel és a börtönben való munkával járó általános veszélyekkel párosul, kihívást jelenthet a környezet ellenőrzése. A for-profit börtönök megnyitása lehetővé teszi, hogy a fogvatartottak és a személyzet aránya pozitív irányba mozduljon el, így mindenki nagyobb biztonságban maradhat.

4. A magánbörtönből kikerülő szabadult elítélteknek alacsonyabb a bűnismétlés aránya.
A fogvatartottak bűnismétlésének és börtönbe való visszakerülésének aránya egyes régiókban 80% feletti is lehet. Ez azt jelenti, hogy 5 jelenlegi elítéltből 4, aki kevesebb mint életfogytiglani börtönbüntetését tölti, valamikor életében vissza fog kerülni a börtönbe. Az iparágban az 50%-os arány kiváló aránynak számít. Ez a szemlélet a rehabilitáció és a reintegráció által az elkövetők számára támasztott kihívások miatt van így.

A magánbörtönökben a bűnismétlés aránya 20%-os vagy az alatti lehet. Ez azt jelenti, hogy 3 elítélt úgy dönt, hogy ennek az iparágnak köszönhetően inkább távol marad a börtöntől, ahelyett, hogy visszamegy a rácsok mögé. Bár a profitorientált börtönökben az embereknek hosszabb büntetést kell letölteniük, ezek a bűnözők összességében kevesebb időt töltenek rács mögött, mert több forráshoz férnek hozzá, amikor kiszabadulnak.

5. Egy magánbörtön többféle módon is pénzt kereshet.
A profitorientált fogvatartási létesítmények egyik leggyakoribb felhasználási területe a bevándorlási fogvatartási igények kielégítése. Ezeket a létesítményeket több különböző közösségi alapú igény kielégítésére is át lehet alakítani vagy fel lehet használni. Néhányat galériává vagy archívummá alakítottak, míg másokat adminisztratív irodákká alakítottak át.

Az OR-beli Portlandben található 525 ágyas üres börtönlétesítmény filmek és tévéműsorok felvételére alkalmas, miközben a helyi börtönellenes mozgalom alapjaként szolgál. Az ingatlant birtokló cég pénzt keres ezekből a tevékenységekből, annak ellenére, hogy nem szolgál tényleges börtönként.

6. A magánbörtönök következetes eredményeket hoznak.
A börtönök privatizációja olyan gyakorlat, amelyet a társadalmak több generáció óta követnek az Egyesült Államokban és a világ más részein. A kormányok az ételkészítéstől kezdve az elkövetők szállítási szükségleteiig mindent harmadik félnek adnak ki, amióta az első üzemeltetési szerződéseket az 1980-as évek elején olyan ügynökségeknek ítélték oda, amelyek kevesebbért biztosítják a szükséges erőforrásokat, mint amennyit a kormány saját erőből meg tudna tenni.

7. A magánbörtönrendszerben gyorsabban történnek a döntések.
Az Egyesült Államok szövetségi börtönrendszerében a létesítmény igazgatását érintő döntéseknek a bürokrácia több szintjén kell keresztülmenniük. A helyi kongresszusi szerveknek is szükségük lehet a folyamatba való bevonásra. A börtönnel kapcsolatos bármilyen nyilvános változtatást a kormányzónak vagy az elnöknek kell jóváhagynia, miután megvitattak és törvényjavaslatot írtak alá.

A közszférában létező változtatási folyamatok bizonyos helyzetekben akár négy évig is eltarthatnak. Egy magánbörtön esetében ehelyett minden a létesítményt üzemeltető vállalaton keresztül zajlik. Ez azt jelenti, hogy bármilyen irányelv vagy eljárásbeli változás azonnali, közvetlen végrehajtást kap.

8. Olyan munkát biztosíthat, amely ugródeszkaként szolgál a bűnüldözési munkához.
A bűnüldözési területen való elhelyezkedés még egy felsőfokú büntetőjogi diplomával is trükkös előfeltétel lehet. Sok iroda olyan képzett alkalmazottakat szeretne, akik azonnal munkába tudnak állni. A for-profit intézmények olyan belépő szintű pozíciót biztosítanak a büntetés-végrehajtási tisztek számára, ahol ez a tapasztalat megszerezhetővé válik. Ez egy lehetőség arra, hogy új készségeket fejlesszenek ki, először alkalmazzák az oktatási folyamatokból származó ismereteket, és kényelmesen dolgozhassanak a bűnözőkkel.

Ez az előny némi kihívást jelenthet a tapasztalatlanság miatt, amely egyes büntetés-végrehajtási tiszteknél hiányozhat, de az előnyök gyakran felülmúlják a veszélyeket e kulcsfontosságú pont tekintetében.

A magánbörtönök hátrányainak felsorolása

1. A magánbörtönök hátrányai. A magánbörtönök árucikké teszik az embert.
Egyes pártolók azzal érvelhetnek, hogy ha nem akarsz rab lenni, akkor eleve ne kövess el bűncselekményt. A valóság ebben az iparágban az, hogy egy magánbörtön nem keres pénzt, hacsak nincsenek olyan emberek, akiket rács mögé kell zárniuk, mert úgy döntöttek, hogy bűncselekményt követnek el. Arra is van ösztönzés, hogy az embereket hosszabb ideig tartsák börtönben, hogy a létesítményt működtető cég több pénzt keressen.”

Ez azt jelenti, hogy vannak okok arra, hogy szigorúbb törvényeket és hosszabb büntetéseket hozzanak létre, hogy az ügynökség profitálhasson belőle. Ez a hátrány azt jelenti, hogy egy magánintézményben elítélt személy akár 10%-kal több időt is eltölthet a cellájában, mint azok, akik hasonló büntetést töltenek egy állami intézményben.

2. A magánbörtönt üzemeltető vállalatok néha megválaszthatják a lakosságot.
A nyilvános börtönök általában költségesebbek, mert minden bűnözőt fel kell venniük, beleértve a súlyos biztonsági kockázatúakat is. A profitorientált börtönöknek viszont megvan az a luxusa, hogy kiválaszthatják, mely rabok azok, akikről úgy gondolják, hogy ehelyett maximalizálják a nyereségüket. Ha egy alacsony kockázatú bűnözőből magas kockázatú rab lesz az iparág egyik cégének felügyelete alatt, akkor a legtöbb szerződés lehetővé teszi számukra, hogy az egyik személyt egy másikra cseréljék. Ez a hátrány az elsődleges oka annak, hogy a magánszektorban költségmegtakarítási lehetőségek vannak.

3. Egy magánbörtönnek általában nincsenek kötelezettségei a közösséggel szemben.
A magánbörtönök szerződések és jogszabályok alapján működnek. Amit néhányan talán nem vesznek észre, hogy a legtöbb közösség a magánbörtön mögött álló szervezet helyett a börtönlétesítményekért felel. Ez azt jelenti, hogy a for-profit cég nem biztos, hogy felelősséggel tartozik a szerkezet korszerűsítéséért, karbantartásáért vagy javításáért, ha szükséges.

Ez a hátrány azt is jelenti, hogy a szervezet úgy dönthet, hogy elhagyja a börtönlétesítményeket, ha úgy érzi, hogy a helyszín nem elég jövedelmező számára. Ha ez a helyzet bekövetkezik, akkor az adott közösség egy használhatatlan ingatlannal, nulla foglalkoztatási lehetőséggel és rengeteg potenciális adóssággal marad.

4. A magánbörtönökben dolgozó büntetés-végrehajtási alkalmazottaknak több erőszakkal kell szembenézniük.
A magánbörtönökben 50%-kal több erőszakot tapasztalnak a rabok az alkalmazottakkal szemben, ha az állami intézmények adataihoz hasonlítjuk. A más elítéltek elleni erőszak aránya még magasabb, ha a nem állami fenntartású létesítményeket nézzük.

A privatizált börtönök közül ma sokan kapnak felmentést a személyzeti létszám alól, ami lehetővé teszi számukra, hogy magasabb fogvatartottak és tisztviselők közötti arányt tartsanak a létesítményükben, mint amit az állami szektorban a kormánynak kell biztosítania. Nem ritka, hogy egy magánbörtönben 120 elítéltre egy rendőr jut. Ezek a létesítmények gyakran arra támaszkodnak, hogy az elkövetők maguk kormányozzák magukat, hogy így még alacsonyabbak maradjanak a költségek.

5. A magánbörtönök helytelenül befolyásolhatják a jogszabályokat.
Mivel a for-profit cégeknek szükségük van a fogvatartottakra, hogy pénzt keressenek a börtönükből, lobbiznak a jogalkotó szerveknél, hogy megváltoztassák a törvények végrehajtásának módját. A magánbörtönök azért kérnek kiterjesztett szabványos büntetési irányelveket, mert ez segíti a haszonkulcsukat, miközben biztosítja a bevételek biztonságát.

Egyes intézmények még lobbizhatnak is a helyi ügyészeknél vagy rendőröknél, hogy az egyéneket az indokoltnál magasabb szintű bűncselekményekkel vádolják meg, mert így az egyén hosszabb büntetést kaphat, amely az ő létesítményeikben kiszolgálható.

6. Egy magánbüntetés-végrehajtási vállalat kevesebbet fizet a büntetés-végrehajtási tiszteknek, mint a kormány.
A Munkaügyi Statisztikai Hivatal által közzétett információk szerint az Egyesült Államokban egy állami börtönben egy átlagos büntetés-végrehajtási tiszt óránként több mint 35 dollárt keres. Ezek az alkalmazottak ezzel a fizetéssel együtt a legtöbb esetben túlórajogosultságot is kapnak. Közszolgálati munkavállalóként is kezelik őket, ami azt jelenti, hogy gyakran jobb szabadságolási juttatásokra, nyugdíjra és megfizethető egészségbiztosításra jogosultak.

Az ugyanezen adatsorból kiderül, hogy a magánbüntetés-végrehajtási fegyőrök átlagosan 14 dollárt keresnek óránként. Ehhez a fizetéshez nem feltétlenül kapcsolódik juttatási csomag sem. Egyes intézmények még ezeket a pozíciókat is mentesítettként hozzák létre, hogy ne kelljen túlórát fizetni, még akkor sem, ha a 12-18 órás munkanapok kötelezőek.

7. Drágább lehet az elkövetők elhelyezése egy magánbörtönben.
A magánbörtönök támogatói által hangoztatott egyik első előny az egy elítéltre jutó alacsonyabb költségek. A The New York Times beszámolója szerint a magánintézményekben elhelyezett rabok évente akár 1600 dollárral is többe kerülhetnek fejenként, mint az állami szektorban. Ez a hátrány annak ellenére állandósul, hogy az Egyesült Államokban olyan törvények vannak érvényben, amelyek előírják az ebben az ágazatban működő for-profit intézmények számára, hogy amikor csak lehetséges vagy kivitelezhető, költségcsökkentő intézkedéseket hajtsanak végre.

8. A magánrendszerben kevesebb az átláthatóság.
Még ha a kormányt gyakran vádolják is azzal, hogy megpróbálja eltitkolni az információkat, hogy a nyilvánosság ne láthassa, mi folyik egy létesítményben, a magánbörtönök ezt a hátrányt egy másik szintre emelik. A kormány az alapértelmezett elszámoltathatóságot jelenti egy közösség számára, ha egy létesítmény nem tud biztonságos elhelyezést biztosítani az elkövetők számára. Ez azt jelenti, hogy az ebben az iparágban részt vevő ügynökségeket nem ugyanolyan színvonalon kezelik. Mivel egyes joghatóságokban eltérő a vállalkozás ellenőrzéséhez való jog, előfordulhat, hogy nincs mód annak megállapítására, hogy az emberek etikus bánásmódban részesülnek-e a létesítményben való tartózkodásuk alatt.

9. Arra ösztönöz, hogy több pénz cseréljen gazdát helytelenül.
Dollármilliók cseréltek gazdát az évek során, amikor bírák, ügyészek és bűnüldöző személyzet pénzt fogadtak el az egyes magánlétesítményekre vonatkozó ítéletekért cserébe. Ez a hátrány a fiatalkorúak igazságszolgáltatási rendszerére is vonatkozik. 2008-ban az ebben az iparágban működő for-profit ifjúsági központok tulajdonosa lefizette a bírókat, hogy szigorúan ítéljenek el gyerekeket, hogy azok hosszabb ideig maradhassanak a programjában. Az egyik diákot jelentős büntetésre ítélték, mert a közösségi médiában nem túl hízelgő szavakat mondott az igazgatójáról.

Potenciálisan több száz olyan eset van, amely a büntető igazságszolgáltatási rendszerben történő megvesztegetés kérdése miatt újabb felülvizsgálatot érdemel. Ha van rá esély, hogy a viselkedés pénzhez vezethet, akkor a vállalkozás indítéka a nyereség követése ahelyett, hogy azt tenné, ami az egyén számára a legjobb lehet.

10. A magánbörtönök függőségi rendszert hoznak létre.
Amikor a kormányok a magánbörtönökre támaszkodnak a szükséges biztonsági szolgáltatások biztosításában, a kedvezőtlen függőség lehetősége válik lehetővé azokban a közösségekben, ahol ezek a létesítmények működnek. Egy nyereségérdekelt vállalat ezt az igát tőkeáttételként használhatja arra, hogy magasabb kompenzációs rátákat alkudjon ki.

A magánbörtönökben szokásos tárgyalási módszer az, hogy alacsonyabb költséggel kínálnak szolgáltatásokat. Ez az intézkedés monopolhelyzetet teremt e szolgáltatások körül. Ezután a szolgáltató növelheti az árakat, így több lehetőség nyílik a nyereség maximalizálására. Ha a börtönök privatizációja folytatódik, akkor ez a hátrány valódi kimenetelű lehetőség.

11. A magánbörtönök korlátozzák a képzési lehetőségeket.
A magánbörtönök alacsonyabb működési költségeket érnek el, mert csökkentik a munkaerőköltségeiket. Ez a hátrány azt jelenti, hogy a büntetés-végrehajtási tisztek és az őket támogató adminisztratív személyzet kevesebb képzési lehetőséget kapnak képességeik fejlesztésére. Ha ezt a problémát kombináljuk a magasabb elítélt-büntetésvégrehajtó aránnyal, akkor ebben a büntetés-végrehajtási környezetben extrém mértékű stressz alakulhat ki. A hatás minden érintettet érint, beleértve a fogvatartottakat is, és ez a folyamat kevésbé biztonságossá teheti a létesítményt.

Még ha van is egy kis költségvetési előny, amely akkor realizálódik, amikor a magánbörtönökben a hangsúly a munkaerőköltségek minél alacsonyabb szinten tartásán van, a helyreállítási költségek egy incidens bekövetkezése után a lehetséges megtakarítások nagy részét, ha nem is az egészet, semmissé tehetik.

12. A büntetés-végrehajtási tisztek gyakrabban hagyják el a magánbörtönöket.
A büntetés-végrehajtási tisztként való foglalkoztatás az egyik legstresszesebb pozíció a mai büntető igazságszolgáltatási rendszerben. Az új munkavállalók közel 60%-a (5-ből 3 fő) úgy dönt, hogy az első állásajánlat kézhezvételét követő 36 hónapon belül végleg elhagyja az ágazatot. A büntetés-végrehajtási rendszerben tapasztalható magas fluktuációs arány az egyik legjelentősebb szükséglet, amellyel foglalkozni kell.

A stressz, a fáradtság és a vezetői üresség szintje jelentősen magasabb ebben az iparágban, különösen a magánszektorban, mint más pozíciókban, amelyek a büntető igazságszolgáltatásban szerzett diplomával elérhetőek lennének.

Következtetés

A magánbörtönök sok közösségben vonakodó igényt szolgálnak ki. A jogszabályok megváltoztatása ugyanolyan hatékonyan, ha nem jobban csökkenthetné a népességszámot, mint az, hogy több vállalatnak engedélyezzék, hogy börtönöket nyisson, amelyeket a profitszerzés érdekében működtet.

A privatizáció több biztonsági kockázatot is jelent, és kevesebb szolgáltatást kínál, ami veszélyes kombináció lehet az alulfizetett büntetés-végrehajtási tisztek számára, akiknek irányítaniuk kell.

El ne feledjük, hogy ugyanannyi tanulmány van, amely támogatja a börtönök privatizációjának ötletét, mint ahány olyan, amely ellene ajánlja ezt a politikát. Még a kormány is nehezen tudja, hogy ez az ötlet jó ötlet-e vagy sem.

Ez azt jelenti, hogy a magánbörtönök előnyei és hátrányai az egyéni nézőpontokon és a közösség bevonásán múlnak. Ha együtt dolgozunk azon, hogy a költségeket alacsonyan tartsuk a megfelelő feltételek fenntartása mellett, akkor ez egy hasznos üzleti modell lehet a büntető igazságszolgáltatási rendszer számára. Ha ez a szintű támogatás nem lehetséges, akkor az ötlet folytatása nem biztos, hogy a legjobb érdekünkben áll.