19 A géntechnológia előnyei és hátrányai

A géntechnológia egy szervezet tulajdonságainak szándékos módosítását jelenti. Ez a folyamat akkor következik be, amikor a genetikai anyag közvetlen manipulációjára kerül sor a biotechnológia alkalmazásával.

Paul Berg 1972-ben készítette el az első rekombináns DNS-molekulát egy lambda vírus és az SV40 majomvírus kombinálásával. Ezzel az eljárással vagy géneket lehet beilleszteni a genetikai szekvenciákba, vagy eltávolítani azokat. A géntechnológusok véletlenszerűen illeszthetik be az információt, vagy a genom meghatározott részeit célozhatják meg.

A génmódosítással létrehozott első elismert életforma egy baktérium, amelyet Herbert Boyer és Stanley Cohen készített 1983-ban. Idegen DNS-t Rudolf Jaenisch ültetett be egy egérbe 1974-ben. Azóta számos különböző géntechnológiával módosított állat került a piacra, köztük az Enviropig és a meztelen csirke.

A géntechnológia számos előnye és hátránya van, amelyeket figyelembe kell vennünk, amikor ezt a tudományt értékeljük.

A géntechnológia előnyeinek felsorolása

1. A géntechnológia lehetővé teszi a gyorsabb növekedési ütem elérését.
A biotechnológiával géntechnológiát kapott növények és állatok nagyobb sebességgel érhetnek be, mintha a folyamat természetes úton zajlana. Terményeinket úgy módosíthatjuk, hogy növeljük terméshozamukat, ízüket és vizuális vonzerejüket, hogy nagyobb hasznot termeljünk az élelmiszerláncban. Ez a munka lehetővé teszi számunkra, hogy olyan területeken hozzunk létre gazdaságokat, ahol alacsony a fényszint vagy túlzott a hőség. Ez az előny nagyobb jövedelmezőséget biztosít a mezőgazdasági ágazatnak, több erőforrást ad egy eszközre, és gyorsabban jut el a piacra.

Ez az előny nem csak az élelmiszeripari termékekre vonatkozik. A juhok géntechnológiája segíthet abban, hogy gyorsabban nőjön a gyapjú, így évente többször lehet nyírni őket.

2. A biotechnológia lehetővé teszi számunkra, hogy a kártevőkkel szembeni ellenállás genetikai szintjeit hozzuk létre.
A növények és állatok genetikai módosítása lehetőséget ad arra, hogy a kártevőkkel szembeni ellenállás magasabb szintjeit hozzuk létre. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy az egyes szervezetek génjei olyan változtatási folyamaton menjenek keresztül, amely kevésbé teszi őket fogékonnyá a környezet bizonyos találkozásaival szemben. A beépített repellensek megakadályozhatják a termények elfogyasztását anélkül, hogy növényvédő szereket és más vegyszereket kellene alkalmazni. Az állatok ellenállóbbá válhatnak a betegségekkel szemben anélkül, hogy antibiotikumokat és más gyógyszereket kellene beadniuk.

Ez az előny egy másodlagos előnyt biztosít, amelyet érdemes megfontolni. Mivel a géntechnológia miatt kevesebb vegyszerre és műtrágyára van szükség, a biotechnológia segítségével jobban meg tudjuk védeni édesvízkészleteinket.

3. Új növény- és állatfajtákat hozhatunk létre.
A génmérnökök különböző fajok génjeit vehetik át, hogy kombinálják őket, így a kombinációból új lehetőségek jönnek létre. A biotechnológia lehetővé teszi, hogy több tápanyagot adjunk az élelmiszerláncunkban lévő termékekhez, növelve azok értékét az átlagfogyasztó számára anélkül, hogy megváltoztatnánk az életképes termékek előállításához szükséges mezőgazdasági folyamatokat.

4. A géntechnológia az emberi egészség javára válhat.
A géntechnológia lehetőséget biztosít számunkra az emberi egészség javítására, mivel javíthatjuk azokat a kromoszómákat és szekvenciákat, amelyek egyes embereknél súlyos egészségügyi állapotokhoz vezetnek. Ez a technológia lehetőséget biztosít számunkra a genotípusok átalakítására, mielőtt valaki megszületik, mint egy olyan módot, amellyel manipulálhatunk bizonyos tulajdonságokat az adott jövőbeli emberi potenciálban.

Ez kiküszöbölheti a genetikai betegségeket, mielőtt azok kialakulnának, kijavíthatja a születési rendellenességeket, vagy olyan kezelések alapjává válhat, amelyek segítenek azoknak, akiknek már van egy javítható állapotuk.

5. A biotechnológia lehetővé teszi számunkra, hogy növeljük a pozitív tulajdonságok számát a szervezetekben.
A géntechnológia célja egy jobb világ megtervezése azáltal, hogy minden életforma pozitív tulajdonságait sejtszinten ösztönzi. Ezeket a fokozott változásokat megtartanánk, miközben csökkentenénk vagy elhagynánk azokat, amelyek a fajként való sebezhetőségünket növelik. Bár a kezelési folyamat először a genetikai problémákkal foglalkozna, a biotechnológiát arra is használnánk, hogy csökkentsük a rákos problémákat, javítsuk az életmódunkat, és gyógymódokat állítsunk elő olyan betegségekre, mint az ALS, a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór.

6. A géntechnológia segítségével javíthatjuk a termőföldjeink minőségét.
A mezőgazdasági iparágak egyik módja az élelmiszerhez való magasabb szintű hozzáférés elősegítésének az, hogy a termőföldek talajában mesterséges műtrágyát használnak. A nitrátok és más tápanyagok hozzáadása lehetővé teszi, hogy olyan helyeken is termesszünk élelmiszereket, ahol az általában alkalmatlan lenne. Ha túl sok ilyen elem kerül a talajba, a sók átmosódnak a helyi vízkészletekbe.

A kártevőknek és gyomoknak természetes módon ellenálló növények létrehozásával javíthatjuk a talajvízszintet. Ez az előny azért lehetséges, mert minden egyes termesztett elemet pontosan úgy terveztek meg, hogy alkalmazkodjon a jelenlegi körülményekhez.

7. A biotechnológia sok család számára csökkentheti az élelmiszerekhez való hozzáférés költségeit.
A géntechnológia lehetővé teszi, hogy világszerte bővítsük a közösségek számára elérhető élelmiszerek mennyiségét. Lehetőséget ad arra is, hogy olyan termékeket hozzunk létre, amelyek hosszabb eltarthatósági idővel rendelkeznek, csökkentve ezzel a hulladékveszteség költségeit a mezőgazdasági iparban. A tényezők ezen kombinációja befolyásolja a kereslet és kínálat törvényét az élelmiszerpiacainkon. Ha több élelmiszer áll rendelkezésre a vásárláshoz, akkor az egyes termékek ára alacsonyabb lesz.

Ez azt jelenti, hogy azok az országok, ahol a háztartások diszkrecionális jövedelmének legalább 10%-át élelmiszer-vásárlásra fordítják, elkezdhetik más szükségletek felé irányítani az erőforrásokat. Ez javítaná a GDP-jüket, több vásárlási lehetőséget teremtene, és elősegítené a jobb életmódot.

8. A géntechnológia javítja a gyógyszerkutatási munkánkat.
A géntechnológiai módszerekkel olyan új gyógyszereket fejleszthetünk ki, amelyek segíthetnek a különböző egészségügyi állapotú betegeken. Az e megközelítés mögött álló tudomány segíthet abban, hogy ezek a gyógyászati lehetőségek megbízhatóbbá és hatékonyabbá váljanak.

Az eszköz előnyeit már most is látjuk a HGH (emberi növekedési hormon) kezelések kifejlesztésével. Amikor a géntechnológia az emberek által nap mint nap használt több ezer potenciális gyógymódra is alkalmazható lesz, lehetővé válhat, hogy kevesebb erőforrással kezeljük az egészségügyi problémákat. Ez az előny végül mindenki számára csökkentheti az ellátás költségeit.

9. Az embereknek több lehetőségük van a természetes gyógymódokra.
Még ha az orvostudomány gyorsan fejlődik is, egy döntő problémába még mindig belefutunk. Amikor valakinek szervátültetésre van szüksége, akkor az immunrendszer úgy dönthet, hogy az új testrészt idegen betolakodóként kilöki. Minden olyan kezelési módszer, amely magában foglalja a genetikai anyag különbségét, megteremti ezt a lehetőséget.

Az ilyen helyzetben lévő betegeket jelenleg immunszuppresszív gyógyszerekkel kezeljük, hogy ösztönözzük őket az életük visszanyerésére. Ha olyan megközelítést alkalmazunk, amely a géntechnológiát használja, akkor a saját sejtjeik felhasználásával eredményeket hozhatunk létre az emberek számára. Ez az előny a jövőben csökkentené a kilökődés esélyét.

10. A géntechnológia új termékeket és piacokat teremt a gazdaság számára.
Amikor a növények elkezdenek nagyobb hozamot hozni, akkor lehetőség nyílik további, az emberi táplálékláncon kívül eső árucikkek előállítására. Amikor többlet cukornád vagy kukorica áll rendelkezésre a piacon, akkor a növények hasznosak az olyan üzemanyagok előállításában, mint az etanol. Az Egyesült Államok és Brazília élen jár ebben az előnyben, a bioüzemanyagok piacának több mint 90%-át adják ezen a területen.

Elégséges mennyiségű élelmiszert termelhetünk ahhoz, hogy olyan takarmány-alapanyagokat állítsunk elő az állatok számára, amelyek egyúttal az egészséges táplálkozási profilt is támogatják. Mivel több terményhez férünk hozzá alapként a piacunkon, ez az előny lehetővé teszi számunkra, hogy új, innovatív termékeket vagy szolgáltatásokat hozzunk létre, amelyek számos módon segíthetik a bolygót.

11. Ez a tudományterület biztosíthatja, hogy az élelmiszerláncunk stabil maradjon.
A 2000-es években több éven keresztül szárazság sújtotta Texast és Kaliforniát. Ezek a hosszan tartó időjárási események megfosztották a víztározókat a víztől, csökkentették a mezőgazdasági eredményeket, és a termékek árának emelkedését okozták. A gazdasági veszteségek mindkét államban összesen több mint 5 milliárd dollárt tettek ki. Nem tudjuk megjósolni, hogy milyenek lesznek az éves időjárási ciklusok, de a géntechnológia tudománya révén agresszív lépéseket tehetünk élelmiszerláncunk stabilizálása érdekében.

A harmadik mezőgazdasági forradalomnak köszönhetően már láthattuk, milyen eredményei lehetnek az ilyen erőfeszítéseknek. Az 1950-es és 1960-as években a fejlődő világban hatalmas mértékben nőtt a növénytermesztés egy sor kutatási technológiaátadási kezdeményezésnek köszönhetően. A géntechnológia megteremtheti az alapját annak, hogy a következő hónapokban és években egy negyedik zöld forradalom is bekövetkezzen a mi növényünkön.

A géntechnológia hátrányainak felsorolása

1. A növények és állatok géntechnológiával történő termesztése kevesebb tápértéket hozhat létre.
Az egyik fő oka annak, hogy a biotechnológiai erőfeszítések a növényekre és állatokra összpontosítanak, az, hogy a munka az emberi ellátási lánc javát szolgálhatja. A nagyobb és gyorsabb növekedésre képes erőforrások birtoklása azt jelenti, hogy elkezdhetünk fellépni a bolygónkon ma tapasztalható éhezési problémák ellen. Amikor a kutatók változtatásokat hajtanak végre egy organizmus genomján, hogy gyorsabb növekedési ütemet hozzanak létre, akkor az adott élelmiszertermékben általában kevesebb tápérték van.

Ez a hátrányos helyzet egyik példája az Egyesült Államokban értékesített csirkehús minősége. A termékek 224%-kal több zsírt tartalmaznak, mint korábban. A brojlercsirkék csaknem 90%-ának ma már izomláza van, ami fehér csíkozódáshoz vezet, ami zsíros izomhúst eredményez, amely 9%-kal kevesebb fehérjét tartalmaz. A csirkék teszik ki az Egyesült Államokban élelmezési célra tenyésztett állatok 95%-át.

2. A természet folyamatosan alkalmazkodik géntechnológiai erőfeszítéseinkhez.
A baktériumok és vírusok folyamatosan alkalmazkodnak az őket körülvevő környezethez. Alkalmazkodóképességük azt jelenti, hogy biológiai felépítésükben idővel változások következhetnek be. A növényekben és állatokban a genetikai változásokkal szemben elkezd kialakulni egy természetes ellenállás, ami idővel olyan problémákat okoz, amelyek hátrányosan befolyásolják ugyanazon fajok azon állatainak egészségét, amelyek nem részesülnek biotechnológiai fejlesztésekben.

Az Egyesült Államokban évente mintegy 2 millió ember kap antibiotikum-rezisztens fertőzést. 23 000 ember veszíti el a harcot ezzel a fertőzéssel szemben. Az általunk végzett géntechnológiai változtatások a baktériumok és vírusok evolúciójának sebességét veszélyes szintre növelhetik.

3. A géntechnológiának vannak káros mellékhatásai.
A biotechnológia úgy old meg problémákat, hogy géneket visz át egy szervezetbe, hogy az elkezdhessen küzdeni a vele szemben álló problémával. Ez a cél néha olyan káros mellékhatásokat okozhat, amelyek károsak a fajra és a környezetre. Tervezhetünk olyan növényeket, amelyek olyan földeken működnek, ahol kevesebb vízre van szükség a túléléshez, de aztán úgy kell ellensúlyozni ezt a problémát, hogy a növényeket kivonjuk a közvetlen napfényből, mert érzékennyé válik az UVA/UVB sugarakra.

A biotechnológiai szakembereknek van egy ésszerű elképzelésük arról, hogy mi történhet, amikor elkezdenek génmódosításokat végezni a növényekben vagy állatokban. A természet is képes olyan spontán változásokat létrehozni, amelyek kiszámíthatatlanok.

4. Megváltoztatja a fajon belüli sokféleség szintjét.
A növényeknek és állatoknak szükségük van a fajon belüli sokféleség bizonyos szintjére a túlélés biztosításához. Amikor elkezdődik a géntechnológia, akkor elkezdjük elérni, hogy a növények és az állatok egyre jobban hasonlítsanak egymásra. Ez azt jelenti, hogy a módosított fajok erősebbé válnak, és átveszik a piacot vagy a környezetet azoktól, amelyek nem kaptak fejlesztést. Ez a hátrány végül a faj genetikai profilján belüli változatosság hiányához vezet.

Ezután a faj fogékonyabbá válik egy olyan betegségre vagy kártevőre, amely képes kijátszani a biotechnológia révén a szervezetbe épített védelmet. Egy gomba, amely 2016 óta pusztítja a banántermést, eljutott Közép- és Dél-Amerikába, és a Cavendish banánt fenyegeti, mivel egész ültetvények ugyanazzal a fajtával rendelkeznek. Ez a probléma az 1960-as évekig a Gros Michel banánnal is előfordult.

5. A biotechnológia élelmiszer-alapú szerzői jogokhoz vezethet.
A jelenlegi szerzői jogi törvényeink lehetővé teszik a géntechnológiai szervezetek számára, hogy szabadalmat szerezzenek az általuk létrehozott struktúrákra, mivel ez egy mesterséges eljárás. A szerzői jogi védelem azért van érvényben, hogy segítsen a vállalkozásoknak megtéríteni a R&D veszteségeiket azáltal, hogy létrehoznak egy struktúrát a jövőbeli nyereséghez.

Ha ez a kérdés az élelmiszer-ellátásra vonatkozik, akkor konkrét vállalkozásokon kell keresztülmennünk, hogy megszerezzük, amire az alapvető túléléshez szükségünk van, hacsak nincsenek alternatív erőforrások, amelyeket felhasználhatunk. Egy vállalat megtagadhatja, hogy bárki használhassa a termékét ezzel a struktúrával, lehetővé téve egy egész iparág elvágását a saját programjának előmozdítása érdekében.

6. A géntechnológiai eljárások új betegségeket hozhatnak létre.
Amikor genetikai állapotokat kezelünk, akkor mindig fennáll annak a lehetősége, hogy egy eredmény nem következik be. Az e téren alkalmazott számos modern megközelítés a legjobb esetben is csak átmeneti előnyöket hozott létre. Aztán ott van az új betegségek kialakulásának kérdése, amelyek előfordulhatnak. Az influenza hírhedt arról, hogy képes megváltoztatni az emberek megfertőzésének módját. A betegségek csökkentésére tett erőfeszítéseink a végén még több ilyen betegség kialakulásához vezethetnek.

A géntechnológia olyan változásokat hozhat létre növényekben vagy állatokban, amelyek váratlan allergiás reakciókat okozhatnak az emberekben. Ha egy állat génjeit beillesztjük egy növénybe, az egyes életmódok esetében társadalmi vagy lelki problémákat okozhat. Még az is lehetséges, hogy a biotechnológia miatt az organizmusok mérgezővé válhatnak az emberek számára.

7. Ezt a tudományt önző célokra is felhasználhatják.
A géntechnológia módszereit jelenleg úgy tekintjük, mint egy olyan módot, amellyel megvédhetjük az embereket a különböző betegségektől, amelyek önhibájukon kívül károsíthatják őket. Ha terápiás eszközöket használunk egy magzat kromoszóma-hibájának kijavítására, azzal növeljük az adott emberi élet lehetőségeit. A probléma ezzel a hátránnyal az, hogy ugyanezek az eszközök célba vehetnek bizonyos szekvenciákat, amelyek megváltoztathatják a gyermek kinézetét. Ez a probléma megkönnyítheti a fizikai változásokat, például a szemszínt, vagy ha göndör a hajuk.

Ezzel az eljárással az egyén intelligenciáját is meg lehet változtatni. Ha egy olyan végkifejlet, ahol a “dizájnerbabák” valós lehetőség, ez a folyamat új társadalmi osztályokat hozhat létre a világunkban, ami megváltoztathatja azt, ahogyan emberként érzékeljük magunkat.

8. A mezőgazdasági munkások elveszíthetik a munkájukat.
Gazdasági elemzők attól tartanak, hogy a következő 10 évben a jelenlegi munkahelyek akár 40%-át is felválthatják a mesterséges intelligencia és az automatizálási technológiák. Ha a géntechnikusok növényekkel és állatokkal végzett munkáját nézzük, tevékenységük a mezőgazdasági ipar foglalkoztatási lehetőségeit fenyegeti.

A világ kereskedelmi vetőmagpiacának több mint felét mindössze 3 vállalat ellenőrzi: DuPont, Syngenta és Monsanto.

A Monsanto már több tucat olyan gazdát perelt be, akik engedély nélkül termesztik a cég által génmódosított vetőmagokat, és összesen több mint 20 millió dolláros ítéletet hozott. Az esetek némelyikében a vetőmagok egy engedélyezett gazdálkodótól származnak, és a szomszédos földekre kerültek, mivel a területen rendszeres termesztési körülmények uralkodtak. Közel 30 államban már több mint 140 szabadalomsértési pert indítottak több mint 400 farmer ellen.

Következtetés

A géntechnológia mindig is a biotechnológiai ipar ellentmondásos ága lehet. Az a képessége, hogy új fogyasztásra szánt termékekkel látja el a piacot, az élelmiszerektől a gyógyszerekig, olyan előny, amelyet nem hagyhatunk figyelmen kívül.

Az, ahogyan a DNS manipulálásával megváltoztatjuk a szervezeteket, mind a növényeket, mind az állatokat, beláthatatlan következményekkel járhat, amelyek nem feltétlenül pozitívak.

Ahogy egyre többet tudunk meg erről a tudományterületről, egyre többet fogunk tudni a döntéseink lehetséges következményeiről. Ez azt jelenti, hogy a géntechnológia előnyei idővel változhatnak. Amíg ez a nap el nem jön, ezek a létfontosságú pontok segítenek megérteni, hogy hol vannak a különböző kockázati területek.