Nettó ionos egyenletek
Az ezüst-klorid csapadék képződésére felírhatjuk a molekuláris egyenletet:
\
A megfelelő ionos egyenlet:
\
Ha figyelmesen megnézzük az ionos egyenletet, észrevehetjük, hogy a nátriumion és a nitrátion változatlanul szerepel az egyenlet mindkét oldalán. Amikor a két oldatot összekeverjük, sem a \(\ce{Na^+}\), sem a \(\ce{NO_3^-}\) ionok nem vesznek részt a reakcióban. Ezek kiesnek a reakcióból.
\
A nézőion olyan ion, amely nem vesz részt a kémiai reakcióban, és a reakció előtt és után is megtalálható az oldatban. A fenti reakcióban a nátriumion és a nitrátion is nézőion. Az egyenlet most már felírható a nézőionok nélkül.
\
A nettó ionegyenlet az a kémiai egyenlet, amely csak azokat az elemeket, vegyületeket és ionokat mutatja, amelyek közvetlenül részt vesznek a kémiai reakcióban. Vegyük észre, hogy a nettó ionegyenlet felírásakor a pozitív töltésű ezüstkationt írtuk először a reagens oldalon, majd a negatív töltésű klorid aniont. Ez némileg megszokott, mert az ionokat ebben a sorrendben kell felírni az ezüst-klorid termékben. Nem feltétlenül szükséges azonban a reaktánsok ilyen sorrendbe állítása.
A nettó ionegyenleteket mind tömeg, mind töltés szerint egyensúlyba kell hozni. A tömeg szerinti egyensúlyozás azt jelenti, hogy biztosítsuk, hogy minden elemből egyenlő számú legyen. A töltés szerinti egyensúlyozás azt jelenti, hogy az egyenlet mindkét oldalán azonos a teljes töltés. A fenti egyenletben a teljes töltés az egyenlet mindkét oldalán nulla, azaz semleges. Általános szabály, hogy ha a molekuláris egyenletet megfelelően egyensúlyba hozzuk, akkor a nettó ionos egyenlet végül mind tömeg, mind töltés szerint egyensúlyban lesz.
Példa \(\PageIndex{1}\)
Amikor réz(II)-klorid és kálium-foszfát vizes oldatait összekeverjük, réz(II)-foszfát csapadék keletkezik. Írja fel ennek a reakciónak a kiegyensúlyozott nettó ionegyenletét.
Az oldat
1. lépés: Tervezze meg a feladatot.
Először írja meg és egyensúlyozza ki a molekuláris egyenletet, ügyelve arra, hogy minden képlet helyes legyen. Ezután írd fel az ionegyenletet, feltüntetve minden vizes anyagot ionként. Vigyük át az esetleges együtthatókat. Végül iktassuk ki a nézőionokat, és írjuk fel a nettó ionegyenletet.
2. lépés: Oldjuk meg.
Molekuláris egyenlet:
\
Ionegyenlet:
\
Megjegyezzük, hogy a disszociált ionok felírásakor az egyensúlyozást végigvisszük. Például a reagens oldalon hat kloridion van, mert a réz(II)-klorid képletében a 3-as együtthatót megszorozzuk a 2-es indexszel. A nézőionok \(\ce{K^+}\) és \(\ce{Cl^-}\), és kiiktathatók.
Nettó ionegyenlet:
\
3. lépés: Gondolja át az eredményét.
Kicsapódási reakció esetén a nettó ionegyenlet mindig azt a két iont mutatja, amelyek a csapadék kialakulásához összeadódnak. Az egyenlet a tömeg és a töltés alapján egyensúlyban van.