A történelem egyik legikonikusabb királynője, Viktória korszakalkotó személyiség volt, akinek lenyűgöző élete ma is inspirálja a történetmesélőket. Bár biztosan hallottál már a sokáig uralkodó brit uralkodónőről, sok olyan dolog van Viktóriáról, ami még mindig meg fog lepni.
- A keresztneve nem Viktória volt.
- Ő volt a királyi család első tagja, aki a Buckingham-palotában lakott.
- Alig volt két méter magas.
- 18 évesen lett királynő.
- Felnőttként állandó felügyelet alatt állt.
- Többnyelvű volt.
- Túlélte a többszöri merényletkísérletet.
- Megkérte férje kezét.
- Egynél több népszerű esküvői divatot indított el.
- A karácsonyfa is népszerű volt.
- Férjével kilenc gyermekük született.
- Ő lett a “királyi betegség” néven ismert hemofília első ismert hordozója.”
- Ő volt az első uralkodó, aki vonaton utazott.
- Ő a második leghosszabb ideig uralkodó brit uralkodó.
- A neve az egész világon tovább él.
- A kedvenc könyveink Viktória királynőről
A keresztneve nem Viktória volt.
Viktória királynő 1819. május 24-én született a Kensington-palotában, eredetileg Alexandrina Viktóriának hívták, keresztapja, I. Sándor cár után, de mindig is inkább a második nevét, a “Drina” becenevet használta. Születésekor Viktória az ötödik volt a brit korona öröklési sorában, III. György négy legidősebb fia, köztük három nagybátyja és apja, Edward mögött.
Ő volt a királyi család első tagja, aki a Buckingham-palotában lakott.
Viktória királynő röviddel trónra lépése után beköltözött a Buckingham-palotába, amely korábban néhai nagybátyja, IV Vilmos király tulajdona volt. Ezzel Viktória királynő lett az első uralkodó uralkodó, aki a Buckingham-palotában foglalt lakást, bár a költözése nem járt küzdelmek nélkül. Ahogy a királyi család honlapja fogalmaz: “Albert herceggel 1840-ben kötött házassága hamar megmutatta a palota hiányosságait.”
A palota rendkívüli felújításra szorult, ha Viktória királynő szándéka szerint családi otthonná akart válni. Viktória belevágott a munkába, és egy teljesen új szárnyat épített hozzá, és évekkel később a Buckingham továbbra is a királyi ügyek helyszínéül és Erzsébet királynő londoni rezidenciájaként szolgál.”
Alig volt két méter magas.
Az uralkodó négy hüvelykkel alacsonyabb volt, mint II. erzsébet királynő.
18 évesen lett királynő.
1837. június 20-án reggel 6 órakor Viktóriát felébresztették az ágyából, és közölték vele, hogy nagybátyja, IV. Vilmos király szívrohamot kapott, és az éjszaka folyamán meghalt. Alig egy hónappal 18 éves kora után Viktória királynő lett.
Felnőttként állandó felügyelet alatt állt.
Viktória királynő születése után alig egy évvel apja, Edward, Kent hercege (III. György negyedik fia) tüdőgyulladásban meghalt, így a fiatal hercegnőt édesanyja nevelte. Halála után Viktória édesanyja, Viktória hercegnő kész volt arra, hogy lánya mellett uralkodjon, ha Viktória nagybátyja meghal, és a trónra lép, mielőtt hivatalosan nagykorúvá válna. Ezért Viktória édesanyja szigorú fegyelmi kódexet alkalmazott a leendő királynő megformálására. A később “Kensington-rendszer” néven ismertté vált rendszer szigorú órarendet tartalmazott, amelynek célja Viktória erkölcsének és intellektusának fejlesztése volt.
Ez azt jelentette, hogy az időigénye miatt ritkán került kapcsolatba vele egykorú gyerekekkel. Viktória hercegnő állandó felnőtt felügyelet alatt állt, és anyjával is egy hálószobán kellett osztoznia, amíg királyné nem lett.
Többnyelvű volt.
A fiatal királynő ügyes nyelvész volt, folyékonyan beszélt angolul és németül is. Édesanyja és nevelőnője is német gyökerekkel rendelkezett, így Viktória ezen a nyelven nőtt fel, és később is gyakran használta, amikor német férjével, Albert szász-coburg-gothai herceggel beszélt. A királynő franciául, olaszul és latinul is tanult.
Az uralkodása vége felé, amikor 1877-ben indiai szolgák érkeztek a windsori kastélyba, kísérője, Abdul Karim számos hindu és urdu kifejezést tanított a királynőnek, hogy jobban tudjon kommunikálni a szolgáival. “Megtanulok néhány hindusztáni szót, hogy beszélhessek a szolgáimmal” – írta naplójába a korszakról szóló könyv, az Abdul Viktória & szerint. “Nagyon érdekel mind a nyelv, mind az emberek, akikkel természetesen még soha nem kerültem igazi kapcsolatba”.
Túlélte a többszöri merényletkísérletet.
Viktória királynő ellen uralkodása alatt több merényletet is elkövettek, amelyek mind sikertelenek voltak. Az első említésre méltó kísérlet 1840-ben történt, amikor a 18 éves Edward Oxford Londonban rálőtt a királynő kocsijára. Oxfordot hazaárulással vádolták meg tettéért, de végül beszámíthatatlanság miatt nem találták bűnösnek – olvasható a History csatorna honlapján. Két férfi 1842-ben megpróbálta lelőni a királynőt, 1849-ben pedig William Hamilton, egy munkanélküli ír bevándorló támadta meg a kocsiját, aki később bűnösnek vallotta magát, és hét évre száműzték – írja a History. Egy évvel később Robert Pate, egy volt katona egy vashegyű bottal fejbe vágta a királynőt – írja a Smithsonian Magazine.
Az utolsó figyelemre méltó kísérletre 1882 márciusában került sor, amikor egy Roderick Maclean nevű skót költő pisztollyal rálőtt Viktória királynő kocsijára, miközben elhagyta a windsori pályaudvart. A Time szerint ez volt Maclean nyolcadik merényletkísérlete a királynő ellen. Macleant hazaárulásért állították bíróság elé, és “nem bűnösnek, hanem elmebetegnek” találták, így Macleant arra ítélték, hogy 1921-ben bekövetkezett haláláig egy elmegyógyintézetben élje le napjait – írja a Guardian. A számos merényletkísérletet követő káosz és félelem ellenére Viktória királynő minden egyes kísérlet után egyre népszerűbb lett a közvélemény körében.
Megkérte férje kezét.
Viktória akkori hercegnő a 17. születésnapi partija előtt találkozott első unokatestvérével, Albert szász-coburg-gothai herceggel. Négy évvel később Viktória, immár uralkodó, 1839. október 15-én megkérte Albert herceg kezét, és 1840. február 10-én összeházasodtak a londoni Szent Jakab-palota Királyi Kápolnájában.
Viktória mélyen szerelmes volt Albertbe, és miután összeházasodtak, állítása szerint életében először volt igazán boldog. A nászéjszakájuk után Viktória királynő ezt írta a naplójába: “Soha, de soha nem töltöttem még ilyen estét!!! Legdrágább, legdrágább drága Albertem … az ő túlzott szeretete & ragaszkodása olyan mennyei szerelmi érzéseket & boldogságot adott nekem, amilyet korábban soha nem remélhettem!”.
Egynél több népszerű esküvői divatot indított el.
Az esküvője idején gyakori volt, hogy az esküvői ruhák többféle színűek voltak. Viktória királynő azonban szerette volna kiemelni a ruhája csipkehímzését, ezért fehér színben kérte. Azt is kérte, hogy vendégei közül senki ne viseljen fehéret, hogy ne vonja el róla a figyelmet, és még a ruhája mintáját is megsemmisíttette, hogy ne lehessen lemásolni – írja a Vogue. Viktória királynő a 18 láb hosszú vonóval kiegészített ruhát fehér szaténcipővel, török gyémánt fülbevalóval és egy zafír brosszal egészítette ki, amely Albert hercegé volt. Fátyla fölött a királynő mirtusz- és narancsvirágokból álló koszorút viselt.
A karácsonyfa is népszerű volt.
Viktória királynőnek és férjének, Albert hercegnek köszönheti a karácsonyfát. Ők népszerűsítették a szokást 1848-ban, amikor Albert feldíszített fákat küldött Windsor környéki iskolákba és katonai laktanyákba. Abban az évben egy képet is közzétettek a királyi családról, amint feldíszít egy fát, ami más brit családokat is erre ösztönzött.
Viktória és Albert nagyon gyakorlatiasak voltak a folyamatban. “Viktória királynő és Albert herceg karácsony este behozta a fát a windsori kastélyba, és ők maguk díszítették fel” – magyarázta Kathryn Jones, a királyi gyűjtemény kurátora a BBC-nek. “Meggyújtották a gyertyákat és mézeskalácsot tettek a fára, a gyerekeket pedig behozták.”
Férjével kilenc gyermekük született.
Viktória királynő élete során kilenc gyermek édesanyja volt Albert hercegtől. Fiai és lányai később több más európai monarchiába is beházasodtak, és a királynőnek 42 unokája született.
Ő lett a “királyi betegség” néven ismert hemofília első ismert hordozója.”
Viktória királynő volt az első a családjában, aki hemofília B-t, a véralvadási rendellenességet hordozta, de maga a királynő nem volt hemofíliás. Viktória hatalmas származása miatt a betegség Európa-szerte átöröklődött a királyi és nemesi családok tagjaira. A Science Magazine 2009-es tanulmánya még az orosz királyi család, a Romanovok tagjaival is kapcsolatba hozta a hemofília mutációját.
A betegség több leszármazottját is megviselte: Viktória királynő fia, Leopold, Albany hercege 30 évesen halt meg, miután megcsúszott és elesett, és Viktória királynő két unokája – Friedrich és Leopold – szintén elvérzett a betegség miatt. Úgy vélik, hogy a betegség utolsó királyi hordozója Waldemar porosz herceg volt, aki 1945-ben halt meg – írja a Science Magazine.
Ő volt az első uralkodó, aki vonaton utazott.
A viktoriánus korszak a gyors technológiai fejlődés és iparosodás időszaka volt. Az elektromosság kezdett elterjedni, a fényképezés népszerű médiummá vált, és a vasúti rendszerek elterjedtek Nagy-Britanniában. A PBS szerint 1842-ben Viktória lett az első uralkodó, aki vonaton utazott. A Windsor kastélyhoz közeli Slough-ból a nyugat-londoni Paddingtonba tartó út körülbelül 30 percig tartott. A 23 éves királynő élvezetesnek találta az utazást, és azt mondta, hogy “a mozgás nagyon enyhe volt, és sokkal könnyebb, mint egy kocsiban – ráadásul nem volt por vagy nagy hőség” – írja a People.
Ő a második leghosszabb ideig uralkodó brit uralkodó.
Nemrég még Viktória királynő viselte a leghosszabb ideig uralkodó brit uralkodó címét, összesen 63 év és hét hónapos uralkodással. 2015-ben II. Erzsébet királynő megdöntötte Viktória királynő rekordját, és ma is tartja azt.
A neve az egész világon tovább él.
Mint Anglia királynője Nagy-Britannia birodalmi fénykorában, Viktória királynő a tavaktól és hegyektől kezdve a városokig mindent megihletett az akkori birodalomban. Az Egyesült Királyságban található 33 Viktória úttól az indiai Bhavnagarban található Viktória parkig és az Új-Zélandon található két Viktória-hegyig az egész világon él a neve.
A kedvenc könyveink Viktória királynőről
