13 dolog, amit valószínűleg nem tudsz a nevetésről

A nevetés egy vicces dolog: Miért fejlődtünk ki arra, hogy kuncogjunk, gügyögjünk és guffoljunk, és milyen célt szolgál azon kívül, hogy boldogabbá teszi a világot? Íme, még néhány meglepő tény a nevetésről.

1. A közhiedelemmel ellentétben a nevetés első számú katalizátora nem a vicc: a másik emberrel való interakció.
2. Ez azért van, mert a modernkori ha-ha! valószínűleg a kommunikáció egyik formájaként alakult ki. Főemlős őseink hasonló hangot használtak – egyfajta zihálást -, hogy megnyugtassák egymást, hogy a durva játékuk csak jó móka volt, nem pedig támadás – mondja Robert R. Provine, a Baltimore megyei Maryland Egyetem pszichológiaprofesszora, a Curious Behavior című könyv szerzője és a nevetés egyik legjelentősebb szakértője.
3. Provine egyik legkorábbi kísérlete bebizonyította, hogy a felvett nevetés puszta hallgatása is képes kacagási rohamokat kiváltani az alanyokból (ezért használnak a televíziós stúdiók nevetősávokat a sitcomokban). Sőt, kutatásai szerint 30-szor nagyobb valószínűséggel nevetünk, ha valaki más is jelen van, mint ha egyedül vagyunk.
4. Az ideális számú szó egy viccben? 103.
5. “Nincs mágikus képlet vagy kulcs arra, hogy mi a vicces” – mondja Scott Weems, Ph.D., a University of Maryland, College Park kutatója, a Ha! The Science of When We Laugh and Why. Szerinte azonban általánosságban elmondható, hogy gyakran akkor nevetünk, amikor az agyunk egy dolgot vár, majd néhány szó alatt ez a várakozás a feje tetejére áll. Vegyük a klasszikus Groucho Marx-viccet: “Egy reggel pizsamában lelőttem egy elefántot. Hogy hogyan került a pizsamámba, nem tudom.”
6. Napi 10-15 perc nevetéssel 10-40 kalóriát égetünk el.
7. A váratlan dolgok iránti elismerésünk már csecsemőkorban elkezdődik, bár nagyon alapszinten. “A szülők észreveszik, hogy vicces arckifejezéssel, vicces hangon való beszéddel vagy kukucskálós játékkal kuncogást tudnak kicsikarni a babájukból” – mondja Merideth Gattis, Ph.D., a walesi Cardiffi Egyetem pszichológusa.
8. Richard Wiseman brit pszichológus, Ph.D., a Quirkology című könyv szerzője egyértelmű regionális preferenciákat mutatott ki azzal kapcsolatban, hogy mit találunk viccesnek. Az amerikaiak gyakran kedvelik az olyan vicceket, amelyek a felsőbbrendűség érzését tartalmazzák. (Texasi: “Honnan jöttél?” Harvardon végzett: “Olyan helyről jövök, ahol nem fejezzük a mondatainkat prepozícióval”.” Texasi: “Oké, honnan jöttél, seggfej?”) Az európaiak hajlamosak nevetni az olyan, szorongást keltő témákat – például a házasságot és a betegséget – kigúnyoló vicceken. (Egy beteg azt mondja: “Doktor úr, tegnap este elkövettem egy freudi elszólást. Az anyósommal vacsoráztam, és azt akartam mondani: “Ideadná a vajat, kérem?”. De ehelyett azt mondtam: ‘Te buta tehén. Teljesen tönkretetted az életemet.”)”) És a britek? Wiseman úgy találja, hogy őket csiklandozza leginkább a szójáték. (Türelem: “Doktor úr, egy eper van a fenekemben”. Doktor úr: “Erre van egy kis krémem.”)
9. Egy felnőtt becslések szerint naponta 15-20 alkalommal nevet.
10. “Ugyanazok az örömérzékelők az agyban, amelyek akkor aktiválódnak, amikor csokoládét eszünk, akkor is aktívvá válnak, amikor valami vicceset találunk” – mondja Weems. “Ez egy természetes mámor.” Valójában egy 2003-as, a Neuron című folyóiratban közzétett agyszkennelési vizsgálat megállapította, hogy a dopamin jutalomközpontok és -pályák az alanyok agyában felgyulladtak, amikor egy vicces rajzfilmet láttak, de nem, amikor egy nem vicces változatot mutattak nekik.
11. A kutatások összefüggésbe hozták a nevetést az immunműködés, a fájdalomtűrés, a szív- és érrendszeri egészség és talán még a memória megőrzésének fokozásával is.
12. Egy tipikus 10 perces beszélgetés során átlagosan 5,8 alkalommal nevetünk.
13. Még a nulla humorérzékkel rendelkezők is élvezhetik a nevetés előnyeit. Hogyan? Színleljük meg! A Psychological Reports 2002-es tanulmányából kiderül, hogy ha kényszerítjük magunkat a nevetésre (vagy akár csak a mosolyra), az javíthatja a hangulatunkat. Az emberi agy nem képes megkülönböztetni a spontán nevetést az önindukált nevetéstől; ezért a megfelelő egészséggel kapcsolatos előnyök állítólag egyformák – állítja Ramon Mora-Ripoll, M.D., Ph.D. 2010-es jelentése az Alternative Therapies in Health and Medicine című szaklapban, a Laughter Online University, az online nevetésoktatást nyújtó Laughter Online University tanácsadó testületének tagja.

Real Simple Newsletters

Tippeket, inspirációt és különleges ajánlatokat kaphat a postaládájába.