A kereslet és a keresett mennyiség közötti különbség
Egy korábbi szakaszban megtanultuk, hogy egy termék árának növekedésével csökken a vevők által vásárolt mennyiség, és fordítva. Ez a kereslet törvényét szemlélteti. Egy újabb szakaszban észrevettük, hogy a kereslet növekedésével a termék ára is emelkedik. Ha ezt a két állítást együtt nézzük, zavarosnak és ellentmondásosnak tűnhet. A két állítás azonban mindkettő érvényes. Csupán arról van szó, hogy mi mit okoz; más szóval, melyik az ok és melyik a hatás? Ahhoz, hogy jobban megértsük a különbséget, meg kell vizsgálnunk a kereslet és a keresett mennyiség közötti különbséget.
Keresett mennyiség
Ha egy termék piaci ára csökken, akkor a keresett mennyiség nő, és fordítva. Például, ha az eper ára csökken (amikor szezonja van, és nagyobb a kínálat – lásd az alábbi ábrát), akkor több ember fog epret vásárolni (a keresett mennyiség nő). A keresett mennyiség változását a grafikonon a keresleti görbe mentén történő mozgással szemléltetjük. Az alábbi grafikonon a keresleti görbe mentén haladunk az első metszéspontból (Q = 800 és P = 3,99 $) a második metszéspontba (Q = 1000 és P = 2,99 $).
Kereslet
Ha a 6. szakaszban felsorolt hat keresleti meghatározó tényező közül egy vagy több megváltozik, akkor változik a kereslet. Például, ha a vevők jövedelme nő, akkor egy normál termék iránti kereslet (nem a keresett mennyiség) nő. Vagy amikor egy helyettesítő termék ára csökken, akkor az adott termék iránti kereslet csökken. Vagy amikor a vevők száma nő, akkor a kereslet nő, és a termék ára emelkedik. A kereslet növekedését egy grafikonon a keresleti görbe jobbra tolódásával szemléltetjük.
A következő grafikon a kereslet növekedését szemlélteti:
A fenti grafikonon a kereslet nő, mivel D1 eltolódik D2 felé. A fenti esetben a szállított mennyiség nő, mivel az egyensúlyi pont a kínálati görbe mentén A pontból B pontba tolódik.
A kínálat és a szállított mennyiség közötti különbség
A kínálat és a szállított mennyiség közötti különbség hasonló a kereslet és a keresett mennyiség közötti különbséghez.
A szállított mennyiség
Ha egy termék piaci ára nő, akkor a szállított mennyiség is nő, és fordítva. Például, ha a lakásárak emelkednek (amikor a házak iránti kereslet erős volt), akkor több ember akarja majd eladni a házát (a kínált mennyiség nő). A kínálati mennyiség változását egy grafikonon a kínálati görbe mentén történő mozgással szemléltetjük. Az alábbi grafikonon a kínálati görbén haladunk az első metszéspontból (Q = 496 és P = 350 000 dollár) a második metszéspontba (Q = 578 és P = 420 000 dollár).
Kínálat
Ha a 8. szakaszban felsorolt négy kínálati meghatározó tényező közül egy vagy több változik, akkor a kínálat változik. Ha például a technológia fejlődik, vagy a termelési költségek csökkennek, a kínálat növekszik. A kínálat növekedését egy grafikonon a kínálati görbe jobbra tolódása szemlélteti.
A következő grafikon a kínálat növekedését és a keresett mennyiség növekedését szemlélteti.
A fenti diagram azt szemlélteti, hogy a kínálat növekszik, amikor S1 eltolódik S2 felé, és a keresett mennyiség növekszik, amikor az egyensúlyi pont a keresleti görbén A pontból B pontba tolódik.
A kereslet és a keresett mennyiség, valamint a kínálat és a szállított mennyiség közötti különbségről szóló videós magyarázatot nézze meg: