Egy dalszöveg mindent elmond neked, nem igaz-
A daloknak két útja van az agyadba, a dallamokon keresztül, amelyek hatalmas horgokat tudnak létrehozni az idegpályáidban, és néha a dalszövegeken keresztül, amelyek egyszerűen hozzád szólnak, és ahhoz, ahol az adott pillanatban az életedben vagy. Nekem azonban a szavak jelentik a legtöbbet, és egy jó dallam rossz szöveggel egyáltalán nem hat rám. A “papi” zenét sem bírom elviselni. Néhány dal egy ideig meglincsel, de aztán teljesen idegesítővé válik, de néhány csak megmarad. Ez nem feltétlenül az én lakatlan sziget-válogatásom, bár páran talán eljutnak oda, de ezek olyan dalszövegek, amelyek valamilyen módon felébresztettek.
Dylan – Positively fourth street
A dal kezdő sorai egyszerűen összefoglalják az életem oly sok mindenét: “You got a lot of berve to say you are my friend – when I was down you just stand there grining, you got a lot of berve to say you got ta helping hand to lend, you just want to be on the side that’s winning. A többi szöveg hasonló sorokat követ, és ez egy dal a barátságról, amelyről rájössz, hogy soha nem volt, és soha nem is lett volna, legalábbis számodra nem. Ez egy ragyogóan éleslátó dal arról, hogy milyen érzés, amikor elárulnak és kijátszanak, és biztos vagyok benne, hogy mindannyian átéltük ezt legalább egyszer, és hogyan nősz fel, hogy védekezésként nem érdekel, ami sokkolja őket, amikor visszajönnek, hogy mégiscsak téged akarnak. Tudod, hogy ez soha nem volt valódi barátság, és soha nem fognak “fedezni”.
Springsteen – I’m on fire.
“Néha olyan, mintha valaki fogott volna egy kést, bébi, éles és tompa
És egy hat centis völgyet vágott volna a koponyám közepén
Éjjel úgy ébredek, hogy a lepedő átázott
És egy tehervonat fut át a fejem közepén
Csak te tudod lehűteni a vágyam
Oh-oh-oh, lángokban állok.”
Néhányszor éreztem így a múltban. Az első alkalommal azonban úgy éreztem, hogy valami baj van velem, mintha a testem megbetegedett volna vagy ilyesmi. Valójában kellemetlen volt, hogy ennyire hajtottnak és megszállottnak éreztem magam, minden nyilvánvaló választás nélkül. Utána bele akartam adni magam, aztán a saját költségemre rájöttem, hogy ez nem volt jó ötlet.
De emlékszem, amikor először találkoztam a lelki társammal, az egy teljesen új szinten volt. Úgy éreztem, hogy soha többé nem fogok aludni, amíg nem vagyok vele. Egyszerűen csak tudatosan ébren akartam lenni vele, folyamatosan, egy percet sem vesztegetni alvásra. Aludtam is egy keveset. A vágy testi volt, de ennél sokkal mélyebb is, lélekkapcsolat mély. Azóta is ez az egyik kedvenc számom, amire néha smúzolok vele. Hozzá kell tennem azonban, hogy a nyitó soroktól egy kicsit összerezzenek, kivéve, hogy tudom, hogy ez csak a jó öreg, lekezelő férfibeszéd, és nem igazán a kislányokra hajt – “hé, kislány, itthon van az apukád, elment, és magadra hagyott?”. Egyáltalán nem tanácsos szöveg a mai korban. Ami azt mutatja, hogy mennyire megváltoztak az idők, hiszen nemrég még észre sem vettem volna ezt.
Joni Mitchell – Blue –
Az egész album tényleg és még néhány másik is, de maga a dal – ‘ Blue, songs are like tattoos, You know I’ve been to sea before’.
Hát nem ez az igazság, a dalok olyanok, mint a tetoválások az agyadon, kitörölhetetlenül ott vannak örökre, még mindig jobban emlékszem az 50 évvel ezelőtti dalszövegekre, mint az utolsó előtti könyv nevére, amit olvastam. Ha az iskolai leckéimet csak zeneileg csinálták volna, még mindig emlékeznék mindenre, de többnyire nem sok minden maradt, amit ne erősítettem volna meg az iskola óta a saját érdeklődésem révén. De ettől eltekintve nem csodálatos szerelmes dal, szenvedélyes, mégis gyengéd, szomorú is, szinte gyászos. Hányszor éreztem így életemben?”
Rolling Stones – Let’s spend the night together – “Let’s spend the night together, Now I need you more more than ever, Let’s spend the night together now”. Először akkor hallottam ezt, amikor még naiv kora tinédzser voltam, de éreztem a szenvedélyt ezekben a szavakban, és arra gondoltam, milyen csodálatos lenne eltölteni az éjszakát valakivel, akit igazán szeretsz, és aki tényleg igazán szeret téged is. Még most is úgy gondolom, hogy a legfinomabb dolog elaludni vagy reggel felébredni, és azzal együtt lenni, akit szeretsz, minden egyes nap ok az ünneplésre. Bár amikor egyedül vagyok távol otthonról, szemináriumokon stb. jól vagyok, és sokszor ugyanúgy alszom, de amikor újra hazaérek, akkor megint csak a boldogságot érzem. És a többiekhez hasonlóan ez is még mindig egy nagyon jó dal, és nem öregedett túlságosan.
Barbara Streisand – Memory
Egy dal, ami sok szempontból vers is egyben, mit nem lehet benne szeretni
Midnight, not a sound from the pavement
Has the moon lost her memory?
Egyedül mosolyog
A lámpafényben a lábamnál gyűlnek a hervadt levelek
És a szél nyögni kezd
Emlék, egyedül a holdfényben
Mosolyoghatok a régi időkre
Szép voltam akkor
Emlékszem arra az időre, amikor még tudtam, mi a boldogság
Hagyd, hogy az emlék újra éljen
Minden utcai lámpa mintha dobogna
Egy fatalista figyelmeztetés
Mormogja valaki és az utcai lámpa ereszt
És hamarosan
Megvirrad
Napfény
Várnom kell a napfelkeltét
Új életre kell gondolnom
És nem szabad feladnom
Amikor eljön a hajnal, a mai éjszaka is emlék lesz
És egy új nap kezdődik
Füstös napok kiégett végei
A reggel áporodott hideg szaga
Az utcai lámpa kihuny, egy újabb éjszaka véget ér
Egy újabb nap virrad.
Ez a dal a szomorúságról szól, de egyben az optimizmusról és arról is, hogy az ember összeszedi magát, hogy egy új napon újra nekivágjon az életnek. Annyi sötét lelki éjszakát éltem már át, hogy megszámolni sem tudom – százakat és százakat. Amikor valahányszor meghallom ezt a dalt, eszembe jut, hogy mennyi rugalmasságra volt szükségem ahhoz, hogy átvészeljem az életet, és hogy mennyire padlóra küldött, mígnem megtaláltam az utamat, és kiszabadultam a sötétségből. Mindig új nap virrad – és ez vezetett el a tudatossághoz és a legboldogabb élethez, amit ezzel szemben valaha is el tudtam volna képzelni.
Crossroads – Eric Clapton / Cream
Egy lenyűgöző blues szám zeneileg, a gitárért meg lehet halni, a szöveg pedig kevésbé hatott rám, de még mindig hatással van rám, mivel a megadásról szól, amikor magad sem látod az utat előre. Ezt már sokszor megtettem, és mindig jobban sikerült, mint reméltem. Nekem azonban nem arról van szó, hogy Istent vagy az ördögöt kérdezem, hanem arról, hogy átadom az egómat a mélyebb intuitív bölcsességemnek. Zeneileg is teljesen felrobbantotta az elmémet, és azóta örökre elkötelezett blues rajongó vagyok.
‘I went down to the crossroads
Fell down on my knees
I went down to the crossroads
Fell down on my knees
Asked the Lord above for mercy
“Save me if you please’
Az egyik legjobb dolog a világon, amikor találkoztam a lelki társammal, akusztikusan játszotta gitáron, és most már elektromosan is játssza a zenekarával – mindig is egy totális szerelmes dal lesz számomra, még ha a későbbi szövegek némelyike elég nőgyűlölő is, de a maga idejében. Annyira azért nem, hogy ez tönkretegye számomra a dalt.
Strange Fruit – Nina Simone / Billy Holiday
‘Southern trees bear a strange fruit
Blood on the leaves and blood at the root
Black bodies swinging in the Southern breeze
Strange fruit hanging from the poplar
A gáláns Dél pásztorjelenete
A kidülledt szemek és az eltorzult száj
Magnóliák illata édes és friss
Azután hirtelen égő hús szaga
Itt van egy gyümölcs, amit a varjak leszedhetnek
Az eső összegyűjthet, a szélnek, hogy kiszívja
A napnak, hogy megrohadjon, a fának, hogy lehulljon
Itt van egy különös és keserű termés’.
Ez volt a wow egy dal. Megállt bennem a szó; mint mondtam, bárcsak minden leckémet zeneileg adták volna elő. Az iskolában a rabszolgaság történetével foglalkoztunk, de nem volt rám nagy hatással, amíg 14 éves korom körül meg nem hallottam ezt a dalt, és akkor döbbentem rá, hogy az USA déli részén a rasszizmus, a rabszolgaság és a fehér felsőbbrendűség attitűdje milyen borzalmas, még ma is elborzaszt. Soha nem tudtam megnézni a rabszolgaságot ábrázoló filmeket, bár sikerült elolvasnom néhány regényt, Toni Morrison – Szeretve biztosan. Ez határozottan egyike volt azoknak a daloknak, amelyek politikailag és érzelmileg felébresztettek a saját közvetlen tapasztalataimon kívüli életre. Még mindig tanulom, hogy milyen intézményes rasszizmus van, és milyen könnyű figyelmen kívül hagyni önmagunkban és a saját fehér életünkben. Ez is versként indult, de blues-dalként akkora hatást vált ki.
Woodstock – Matthews Southern Comfort és Joni Mitchell
Az egész dal egy újabb vers, de ezek a sorok megváltoztatták az életemet egy jobboldali nevelt materialistából egy született hippivé, aki még mindig szívén viseli a szeretet, az egyenlőség és az élet egyszerűségének eszményeit. Politikai realista is vagyok – tudom, hogy ezek nem idealista lehetetlen álmok, hanem lehetséges valóságok, ha elég sok ember megnyitja a szívét és az elméjét arra, ami rajtuk túl van.
“A földön fogok táborozni
Megpróbálom felszabadítani a lelkemet
Sztárpor vagyunk
Az arany
És vissza kell jutnunk
A kertbe”
Sztárpor és arany vagyunk most is olyasmi, amihez spirituálisan mélyen kapcsolódom, mióta néhány hónapig a valóság és a tiszta szeretet arany mélységében töltöttem egy kis időt, Egyáltalán nem volt énem – csak béke és létezés. Erről is írok máshol, hogy bátorítsam az embereket, hogy maguk is tegyék meg ezt az utazást, és találják meg az élet legmélyebb valóságát – a hippiknek végig igazuk volt/van. Sajnálom Douglas Adams, nem az egerek vagy a 42 lol.
Carol King – Will you love me tomorrow
Ki nem érezte vagy tűnődött még ezen valaki iránt – és közben kételkedett a saját szeretetre való méltóságában. Milyen éleslátó dal, ami újra és újra megszólaltatta a tapasztalataimat. Az egész album is megszólított azonban, és még mindig az egyik kedvencem minden időkből, bár manapság már ritkán játszom, de még mindig megvan bakeliten, féltve őrzött állapotban. King dalszövegei segítettek megkérdőjelezni a férfi jóváhagyásra való törekvésemet, Carly Simon is olyan dalokon keresztül, mint a You’re So Vain stb. és fokozatosan elengedni azt a szükségletemet, hogy minden férfit lecsillapítsak a saját apám lecsillapítására irányuló kétségbeesésemben, ami soha nem fog és nem is tudott megtörténni, még az élete végén sem. Még mindig azon kapom magam néha, hogy megkérdezem a férjemtől, hogy még mindig szeret-e engem, bár tudom a választ, de segít, ha hallom, ezek a régi idegpályák még mindig kísértenek néha. Nehéz volt, hogy egyik szülő sem szeretett, sőt nem is szerette, vagy nem is akarta. A dalok sokat segítettek átvészelni, és végül megtalálni az igazi szeretetet.
‘Ma éjjel teljesen az enyém vagy
A szerelmedet oly édesen adod
Ma éjjel a szerelem fénye a szemedben van
De vajon holnap is szeretni fogsz
Ez egy tartós kincs
Vagy csak egy pillanatnyi öröm
Hihetek-e sóhajaid varázsának
Még holnap is szeretni fogsz
Most éjjel kimondatlan szavakkal
Azt mondod, hogy én vagyok az egyetlen De vajon összetörik-e a szívem, ha az éjszaka találkozik a hajnali nappal
Szeretném tudni, hogy a szerelmed
olyan szerelem, amiben biztos lehetek
Szóval mondd meg most, és nem kérdezem… again
Will you still love me tomorrow
Will you still love me tomorrow
Will you still love me tomorrow
Will you still love me tomorrow’
Itchycoo Park The Small Faces.
Leginkább azért, mert annyira szürreális volt, és bár drogos trippekre utalt, nem nagyon foglalkoztam vele, hanem arra gondoltam, hogy “mi lenne, ha így élnénk meg a világot”. Mindig is szerettem a szürreálisat, az élet mágikus, misztikus dimenzióit. Egy másik hasonló stílusú dal volt a Traffic Hole in my Shoe, és minden más szürrealista hatás a művészetben, irodalomban, költészetben. Szerettem a dal ooomph-ját és energiáját is, bár a mod-kapcsolatait nem.
‘ Over Bridge of Sighs
To rest my eyes in shades of green
Under dreaming spires
To Itchycoo Park, that’s where I’ve been
(What did you do there?) I got high
(What did you feel there?) Well, I cry
(De miért pont ott a könnyek?) Megmondom, miért
Túl szép
Túl szép
Túl szép
Túl szép
Túl szép
Túl szép
Túl szép
Nehezemre esik fújni az agyam
Felkötni, zsemlével etetni a kacsákat
Mind kijönnek groove-olni
Legyen szép és jó a napsütésben
Megmondom, mit fogok csinálni (Mit fogsz csinálni?)
Megyek veled most már oda
Kihagyhatod az iskolát (Nem lesz az király?)
Miért megyünk bolondok szavát tanulni?
(Mit fogunk ott csinálni?) Elszállunk
(Mit fogunk ott megfogni?) Megfogjuk az eget
(De miért a könnyek ott?)) Majd én megmondom, miért
Túl szép
Túl szép
Túl szép
Túl szép
Túl szép
Túl szép
Kedvet érzek, hogy felrobbantsam az agyam
Lógj fel, etesd a kacsákat zsemlével
Mind kijönnek groove-olni
Légy kedves és érezd jól magad a napon
Ez túl szép
Ez túl szép
Ez túl szép
Ez túl szép’
Szóval mondd el, melyik dalok befolyásolták valamilyen módon az életedet????