Az önkormányzati struktúrák
A helyi önkormányzatok igazgatását az önkormányzati közszolgálat végzi. A választott tanács által kinevezett tisztviselőkből és alkalmazottakból áll, és osztályokba szerveződik. A tanács tagjai politikusok, akiket az önkormányzati választásokon választanak meg. Az iskolai kurátorokat és néhány más helyi tisztviselőt is megválasztanak, beleértve a parkok képviselőit olyan városokban, mint Vancouver.A tanácstagok általában pártonkívüliek, és egyénileg, nem pedig egy politikai párt tagjaként indulnak a választáson. Ez megkülönbözteti őket a szövetségi és tartományi politikusoktól, akik pártrendszerben vesznek részt.
Az önkormányzatok nagyszámú alkalmazottat foglalkoztatnak az utak, a csatornázás, a tűzvédelem, a rendőrség, az újrahasznosítási és hulladékgyűjtési programok, a közlekedés, a parkolási szabályok betartatása, a városi rekreáció (parkok, sportlétesítmények, helyi utak), a közegészségügyi szolgáltatások és a törvények betartatása érdekében. A legtöbb önkormányzati tanács bizottságokat hoz létre a közszolgáltatások irányítására és ellenőrzésére. Minden bizottság ajánlásokat tesz a városi tanácsnak. A bizottságok a közlekedéstől a rendfenntartáson át a pénzügyekig terjedő kérdésekkel foglalkoznak.
Polgármester
Néhány amerikai városban a polgármester feladata például a költségvetés kialakítása és az ügyintézők kinevezése. Kanadában a polgármesteri tisztség jelentősége nem az ilyen hatáskörökkel való megbízásból ered, hanem inkább a magas presztízséből. A tartományi statútumokban a polgármestert többféleképpen nevezik “vezető tisztviselőnek”, “vezető végrehajtó tisztviselőnek” vagy “a tanács vezetőjének”. A polgármester lehet nagy tekintélyű; de az önkormányzati tanácstól függetlenül kevés hatalommal rendelkezik.
Minden tartomány úgy rendelkezik, hogy a polgármestert szabad választáson kell megválasztani. Ez azt jelenti, hogy a tanácsosokkal ellentétben nem a település egy meghatározott földrajzi területét vagy “körzetét” képviseli. A kanadai polgármesterek általában minden tanácsülésen elnökölnek. Hivatalból tagjai az összes bizottságnak, és ajánlásokat tehetnek a tanácsnak.
A polgármesterek a nagyobb polgári vészhelyzetekben is irányító szerepet töltenek be. Például a 2013-as calgaryi árvíz miatt Naheed Nenshi az országos figyelem középpontjába került, miközben ő vezette át a várost a válságon. A polgármesterek segítenek népszerűsíteni a városaikat, hogy vonzzák a munkavállalókat és a turistákat, és előmozdítsák a helyi vállalkozásokat.
A polgármesterek néha magasabb politikai tisztségekbe is felemelkednek. Ralph Klein, aki 1980 és 1989 között Calgary polgármestere volt, később 1992 és 2006 között Alberta konzervatív miniszterelnöke volt. Glen Murray volt az első nyíltan meleg polgármester egy észak-amerikai nagyvárosban, amikor 1998 és 2004 között Winnipeg polgármestere volt. Később az ontariói kormány liberális kabinetminisztere lett.
Közigazgatási vezető (CAO)
A Közigazgatási vezető (CAO) városvezetőként, városvezetőként vagy városi megbízottként is ismert. Ez az Egyesült Államokban a council-manager módosított változata. A pozíció elválasztja a politikai döntéshozatalt az adminisztrációtól: az előbbit a választott városi tanácshoz, az utóbbit a nem választott CAO-hoz rendelik. A CAO-t a tanács nevezi ki, és a tanácsnak tartozik elszámolással. Ugyanakkor politikai ajánlásokat is tehet. Ugyanígy az önkormányzati tanácsok is gyakran tesznek javaslatokat az igazgatással kapcsolatban.
A politika és az igazgatás közötti egyértelmű különbséget nem mindig könnyű fenntartani. A gyakorlatban a tanács és a CAO tevékenységei között van némi átfedés. A CAO pozíciójának létrehozása lehetővé tette néhány tanács számára, hogy megszüntesse a bizottságokat.Amikor ez megtörténik, a városi tanács általában teljes bizottságként működik; jelentést kap a CAO-tól és más tisztviselőktől. Alternatív megoldásként egyes tanácsok összevonták és csökkentették azon bizottságok számát, amelyeknek a CAO-nak jelentést kell tennie.
Bizottsági tanács
A bizalmi tanács alkalmazása Nyugat-Kanadában alakult ki; különösen Edmontonban, Calgaryban, Winnipegben és egy ideig Vancouverben. Edmonton és Winnipeg elhagyta; mindkét város helyette városvezetői pozíciót hozott létre. A biztosok tanácsának rendszerében egy három vagy négy biztosból álló vezetőségi csoportot neveznek ki. Egyikük lesz a főbiztos. Minden egyes biztos széles körű felelősségi körrel rendelkezik, beleértve egy-egy osztálycsoportot is. A testület felelős a tanácsnak a teljes közigazgatásért. E struktúrák változatai is léteznek. Quebec Cityben például van egy végrehajtó bizottság, amelynek egy városvezető tartozik elszámolással.
Különleges célú testületek
Az önkormányzatok is tartalmaznak különleges célú testületeket vagy bizottságokat. Ezeket általában a tartományi kormányok hozzák létre. Alkalmazásuk mértéke azonban nagymértékben változhat. Ide tartoznak a könyvtári tanácsok; vízügyi közműbizottságok; közlekedési hatóságok; rendőrségi bizottságok; parkbizottságok; és természetvédelmi hatóságok. A tartományi törvények meghatározzák a tagok kinevezésére vonatkozó eljárásokat.
A legtöbb ilyen csoport különböző fokú függetlenséget élvez az önkormányzati joghatóságtól. A legtöbb pénzeszközt azonban az önkormányzatok biztosítják. Ezek a szervek mind a tartományi, mind az önkormányzati kormányzat ellenőrzése alá tartoznak. Ez megnehezíti a nyilvánosság számára, hogy megtudja, ki és miért felelős.
Provinciális hatóság
A tartomány és az önkormányzatok közötti kapcsolat a felettesek és az alárendeltek viszonya, nem pedig az egyenrangúaké. (Lásd: Önkormányzati-provinciális kapcsolatok.) Az önkormányzatoknak nincs alkotmányosan elismert léte. A tartományok alkotásai, amelyek bizonyos feladatokat és felelősségeket ruháznak rájuk. Egyes területeket a tartományok szabályoznak. Ezek közé tartozhatnak az önkormányzati pénzügyi és területrendezési hatáskörök. Az önkormányzatok és a szövetségi kormány közötti kapcsolat viszonylag jelentéktelen. A helyi önkormányzatokat érintő szövetségi programokat általában szövetségi és tartományi megállapodásokon keresztül kezelik. (Lásd még: Szövetségi-provinciális kapcsolatok.)
Annexió és összeolvadás
A települési határokat gyakran a közeli vidéki területek csatolásával bővítik. Ezt általában azzal indokolják, hogy az olyan városi szolgáltatásokat, mint a vízkezelés, a szennyvízelvezetés és az utak, a városi önkormányzat könnyebben tudja biztosítani, mint a vidéki. Ha egy nagyvárost több kisebb település vesz körül, a különálló önkormányzati joghatóságok megnehezítik a szükséges szolgáltatások biztosítását. Ez akkor is igaz, ha két település egymás mellett fejlődött ki, és közös határon osztoznak. Ezt a problémát néha összevonással oldják meg; több települést egyesítenek egyetlen egységgé.
Az annektálásról vagy az összevonásról szóló döntéseket csak a tartományi kormány hozhatja meg. Mindkét lehetőség általában ellentmondásos. A legtöbb tartományban vannak olyan eljárások, amelyek közigazgatási bíróságok által tartott meghallgatásokat foglalnak magukban. Ilyen például az Ontario Municipal Board és az albertai Local Authorities Board. Egyes esetekben a tartomány külön vizsgálóbizottságot hozhat létre. Ez megvizsgálja az ügyet és ajánlást tesz. A nagyvárosi területeken, ahol több önkormányzat működik, az összevonást nehéznek, ha nem lehetetlennek tartják.Néhány tartomány nagyvárosi önkormányzatokat, regionális önkormányzatokat vagy különleges körzeteket hozott létre.
Mindamellett néhány tartomány végrehajtotta az összevonásokat. Manitoba 1974-ben egyesítette Winnipeg városát és kilenc másik önkormányzatot egyetlen Winnipeg várossá. Új-Skócia 1996-ban egyesítette Halifax és Dartmouth városát, Bedford városát és Halifax megye egy részét. Ontario állam 1998-ban egyesítette Toronto metropolisz önkormányzatát, Toronto városát, Scarborough, Etobicoke, North York és York négy városát, valamint East York kerületét egyetlen várossá, Toronto városává. 2001-ben pedig tizenegy települést – Cumberland, Gloucester, Goulbourn, Kanata, Nepean, Osgoode, Ottawa, Rideau, Rockcliffe Park, Vanier és West Carleton – egyesítettek egyetlen Ottawa várossá.
Az egyesítések ellentmondásosak. Egy ottawai tanácsos, aki támogatta városa összevonását, 2009-ben azt mondta a CBC-nek, hogy már nem működik a város városi és vidéki igényeinek egy kormányzat alá vonása. Clive Doucet szerint a városnak szét kellene szakadnia. Ezt mondta a CBC-nek: “Egyszerűen csak különböző prioritásaik vannak. Talán jobban járnak, ha nem az összevont városban vannak”. Szerinte túl bonyolulttá válik, amikor a bizottságok például közlekedési kérdésekkel foglalkoznak; és a vidéki és városi tanácsosoknak nagyon különböző választói és érdekei vannak.
Lásd még: Helyi önkormányzat; Helyi választások; Fővárosi kormányzat; Önkormányzati pénzügyek Regionális kormányzat Városi polgári mozgalmak; Javító körzet.