Így nézd meg Japán legjavát egy hét alatt (1 hetes Japán útiterv)

Norvégiát mindig a második otthonomnak hívom, de valójában van egy másik ország, ahol tovább éltem, mint Norvégiában – Japán!

Egy évet töltöttem Nishinomiyában, Kobe mellett, és két évet Tanegashimán, Japán déli részén, mégsem írtam még sokat az ottani utazásokról. Japánban töltött időm alatt rengeteget utaztam, de ez még a blogolás előtti időkben volt. Így amikor a tokiói fővárosi önkormányzat meghívott egy egyhetes japán utazásra, azonnal beugrottam – különösen, amikor megláttam az útitervet.

Természetesen rengeteg látnivaló van Japánban, de ha korlátozott időkeret áll rendelkezésre a Japán-utazásodhoz, 7 nap igazán jó idő arra, hogy megismerj néhány helyet az országban. Ráadásul, még ha nem is tudsz mindent megnézni, egy hét Japánban ettől függetlenül varázslatos lesz!

Japán annyira egyedi ország, hogy nagyjából minden, amit ott csinálsz, figyelemre méltó élmény lesz (például még a japán vécé használata is olyan, amiről haza lehet blogolni), de van két dolog, amit minden Japánba látogatónak meg kell próbálnia megtapasztalni: Tokió és a vidéki Japán.

Japán egyszerre a mély hagyományok és a modern innováció országa, és bár Tokiónál nincs jobb hely Japán modern, szinte futurisztikus oldalának megismerésére, a hagyományos japán kultúra szépségének megtapasztalásához érdemes a nagyvárosoktól távolabb, vidékre menni.

És én pontosan ezt tettem a Japánban töltött 7 napom alatt! Az egyhetes útitervem Tokióban kezdődött, majd egy repülővel Yamaguchi prefektúrába repültem.

Biztos vagyok benne, hogy néhány helyről még fogok írni, de itt egy áttekintés az egyhetes tokiói + yamaguchi útitervemről:

Egy hét Japánban útiterv

A teljes egyhetes Japánban töltött idődet könnyen eltöltheted csak Tokióban (sőt, régebben én is ezt tettem), de figyelembe véve, hogy csak egy heted van Japánban, két nap legalább elég idő a főbb látnivalók megtekintésére.

Shinjukuban bolyongtam, majd Tokió híres expat-negyedébe, a Roppongi Hillsre vettem az irányt, hogy a Tokyo City View-nál megnézzem a városra nyíló kilátást.

Alig hiszem el, hogy még sosem jártam itt, mert annyira király volt Tokiót felülről látni! Határozottan, 100%-ban ajánlom, hogy ide menjetek, ha Tokióban jártok, különösen, ha olyan szerencsések vagytok, hogy tiszta égbolt alatt látogattok Tokióba.

A jegyárak + további részletek itt

Az épületben van egy kávézó is, a Gorilla Coffee, ahol a városra néző kilátással ülhettek. Fogtam egy csésze kávét, és teljesen úgy tettem, mintha egy helyi lakos lennék, aki épp dolgozik a csodálatos kilátás mellett, mintha nem lenne nagy ügy.

Más tokiói javaslatok:

Hato Bus // Ha még sosem jártál Tokióban, és szeretnéd gyorsan megismerni a várost, a nyitott tetejű Hato buszok túrákat indítanak a városban. Ez volt az első alkalom, hogy buszos városnézésen vettem részt Tokióban, és nagyon élveztem! Gyorsan ráéreztem a város alaprajzára, amiről rájöttem, hogy hiányzott, mivel általában a metróval közlekedem Tokióban.

Ha nem tudsz felszállni a Hato buszos túrára, akkor ezek a városnéző túrák is tetszhetnek:

• Reggeli városnézés – Ez a 3,5 órás túra körbevisz a város híres nevezetességein, mint a Tokiói torony, az Asakusa Kannon templom, a császári palota és sok más látnivaló. Ellenőrizze az árakat és a szabad helyek számát itt
• Félnapos építészeti túra – Azok számára, akiket inkább Tokió építészete érdekel, ezt a túrát egy helyi szakértő vezeti. Ellenőrizze az árakat és a rendelkezésre állást itt
• Privát túra – Ha egy egyedibb, személyre szabott túrát szeretne, próbálja ki ezt. Ellenőrizze az árakat és a rendelkezésre állást itt
• Cseresznyevirágzás kerékpáros túra – Ez persze csak az év egy időszakában lehetséges igazán. Ha azonban kora tavasszal látogatsz ide, miért ne néznéd meg Tokió cseresznyevirágzását kerékpárral? Ellenőrizze az árakat és az elérhetőséget itt

Sushi Ikki // Ha a Hato busszal utazik, álljon meg a Sushi Ikkinél ebédelni. Közvetlenül a Hato buszmegálló mellett van és szuper finom! A haladagok igazán bőségesek voltak, és az én ebédemhez még egy finom matcha fagylalt is járt desszertnek.

Shibuya // A Shibuya híres gyalogátkelőhelyét talán bármelyik Tokióban játszódó filmből ismered, és ez a terület is tele van igazán szórakoztató üzletekkel és éttermekkel. Ha nem a tokiói Shinjukuban szállok meg, mindig Shibuyában próbálok megszállni.

Nézd meg itt a Shibuya körüli egyedi túrákat, például ezt az éjszakai túrát vagy ezt a retro food túrát.

Kyuemon // A Kyuemonban vacsoráztam, egy hagyományos izakayában (amolyan kocsma japán változata) a Shinjuku Kabukicho negyedében, nagyon jó hangulatú. Alternatívaként szuper modern is lehetsz, és megnézhetsz valami olyasmit, mint a népszerű Robot Restaurant, szintén Shinjukuban.

Shinjuku Hotel

Én a Keio Plaza Hotelben szálltam meg, ami hatalmas, így ha a legfelső emeleten kapsz szobát, teljesen kiélheted Lost in Translation fantáziádat. Valójában több különböző tokiói utazásom során is itt szálltam meg, mivel annyira központi helyen van, könnyen megközelíthető a Haneda repülőtér, és számos különböző szobatípus közül választhatsz – beleértve a Hello Kitty témájú szobákat is! Határozottan ez a kedvenc szállodám, ha a városban járok.

Ha a Keio Plaza Hotel már foglalt, az Airbnb-n is kereshetsz más helyeket Shinjuku környékén, például ezt a csendes lakást 3 perc vonattal, ezt a hagyományos hangulatú helyet vagy ezt a világos lakást.

Egy teljes útmutatót is írtam arról, hogy hol érdemes megszállni Tokióban, itt, amely végigveszi a legjobb környékeket, ahol érdemes megszállni, valamint a különböző szálláslehetőségeket minden pénztárcának megfelelően.

4. nap: Iwakuni, Yanai és Yamaguchi

Egy Noam nevű újságíróval utaztam együtt, és egy reggeli járattal Iwakuni városába repültünk, ahonnan elindultunk Yamaguchi környékén.

Jamaguchiban ideális esetben autót kell bérelni, mivel a vonatjáratok nem fedik le a prefektúra minden területét, és a buszok sem járnak szuper sűrűn. És ha csak egy hétig tartózkodsz Japánban, akkor tényleg nem akarod az időt vesztegetni a buszokra várakozással.

Ha még sosem vezettél balra, ne aggódj, ígérem, nagyon gyorsan megszokod! Bevallom, nem vagyok a legjobb sofőr, és soha nem volt gondom a vezetéssel a vidéki Japánban (bár nem hiszem, hogy Tokióban mernék vezetni).

Kintaikyo híd

A Kintaikyo híd valószínűleg az egyik leghíresebb látnivaló Yamaguchiban, és amint megláttam, megértettem, miért. Ezt a fából készült íves hidat eredetileg 1673-ban építették, és rendszeresen átépítették, hogy a következő generációk is tudják, hogyan kell építeni és karbantartani.

Egy művészeti múzeum is van közvetlenül a híd mellett, az Iwakuni Művészeti Múzeum, ahol szamurájpáncélok és kardok lenyűgöző gyűjteményét láthatod.

Melléklet: ha igazán érdekel Yamaguchi szamurájtörténelme, akkor érdemes kipróbálni ezt a szamurájélményt később Shimonosekiben.

Irori Sanzoku

Az Irori Sanzokunál álltunk meg ebédelni, ami egy hatalmas út menti étteremkomplexum (legalább három különálló étkezőhelyet számoltam meg a területen), beleértve a szabadtéri ülőhelyeket a kotatsu asztalok alatt, amelyeket vastag takarókkal borítottak, és amelyek alatt fűtőtestek vannak, hogy lényegében a leghangulatosabb étkezési élményt nyújtsák.

Irori Sanzoku híres a grillezett csirkéről és a hatalmas Sanzoku musubi rizsgolyókról, amelyek nyilvánvalóan ugyanolyan méretűek, mint amekkorát a banditák rendeltek, amikor a múltban itt ettek.

Yanai

Yanai belvárosában található egy gyönyörűen megőrzött Edo-korabeli negyed, a Shirakabe No Machi, beleértve a régi családi házakat és raktárakat.

Yanai híres az aranyhal-lámpásokról, így természetesen be kellett ugranunk a Yanai Nishigurába egy gyors workshopra, hogy megtanuljuk, hogyan kell elkészíteni őket.

Aztán csak bolyongtam a régi Edo-korabeli utcákon, és elképzeltem, hogy a 17. századi Japánban élek. És mivel Yanai olyan csendes volt – azt hiszem, Noam és én lehettünk az egyetlen turisták ott -, szinte el tudtam képzelni, milyen lehetett több száz évvel ezelőtt.

Ruriko-ji templom pagoda

A napi utolsó állomásunk az egész utazás egyik kedvence volt: Ruriko-ji templom.

A Ruriko-ji templom Japán nemzeti kincse, és könnyedén vetekszik a legpompásabb templomokkal, amiket Kiotóban láttam – csakhogy itt nem voltak turisták tömegei vagy szuvenírboltokkal teli utcák, így nyugodtan élvezhettem.

Aki pedig teljes japán élményre vágyik, az elmehet a közeli Yamaguchi város Saikójába, és beöltözhet hagyományos kimonóba vagy harcos ruhába. Az ottani kertekben kimonóban fotózkodhatsz, vagy ha jól tudsz kimonóban járni (ami én nem vagyok!), elmehetsz a Ruriko-ji templomba néhány fotóért.

Hagihonjin Hotel

A Hagihonjin Hotelben töltöttük az éjszakát, ami önmagában is egy élmény volt! Egy domb tetején helyezkedik el, ahonnan kilátás nyílik Hagira, így reggelente gyönyörű kilátásra ébredtem, és emellett beltéri és kültéri forró forrásfürdőkkel is rendelkezik, ami tökéletes (és a legjapánabb!) módja a pihenésnek egy egész napos utazás után.

Megvacsoráztunk és megreggeliztünk itt is, mindkettő hagyományos japán ételekkel, amelyek szuper finomak voltak. A szálloda tulajdonosának fia pedig Kaliforniában tanult, úgyhogy itt teljesen el lehet boldogulni csak angolul.

vacsora

reggeli

Hagi környékén más helyeket is találsz, nézd meg a lehetőségeket az Airbnb-n, például ezt a szobát mindössze 5 perc sétára a Kintai hídtól, egy szobát ebben a barátságos otthonban, vagy egy privát szobát ebben a központi fekvésű hostelben.

5. nap: Hagi, Nagato és Shimonoseki

Hagi

Hagi egyértelműen az egyik kedvenc városom volt Yamaguchiban, és ha csak néhány helyet tudsz megnézni a környéken, akkor mindenképpen Hagit helyezném előtérbe. Maga a város gyönyörű, a hegyekben fekszik, közvetlenül a tengerparton, és olyan erős a történelem és a hagyományok érzése itt.”

Megálltunk a Hagi Uragami Múzeumnál, amely hagyományos és modern művészeti gyűjteményeket egyaránt tartalmaz, valamint a Meirin iskola épületénél, amelyet múzeummá alakítottak, bemutatva Yamaguchi szerepét a Meiji-korszakban, amely során az ország egy elszigetelt feudális társadalomból a modern Japánná fejlődött. Nagyon sokat tanultam itt a japán történelemről, ami azt hiszem, helyénvaló volt, tekintve, hogy egy régi iskolaépületben voltam!

Megebédeltünk egy kis étteremben is az iskolaépületben, amit nagyon ajánlok – vegyétek az aznapi ebédet, nem fogtok csalódni.

Azt is imádtam, hogy csak úgy sétálgattam a hagyományos házak és japán kertek között Hagi várvárosában, ami ismét olyan érzés volt, mint amit Kiotóban is átélhetsz, de a tömegek nélkül.

Motonosumi Inari szentély

Motonosumi Inari szentély volt számomra Yamaguchi egyik fénypontja (mondom ezt folyton? Ezúttal tényleg komolyan gondolom!). A tenger szélén fekvő hely lenyűgöző, és talán a legszebb torii-kapuk sorozata, amit Japánban láttam – beleértve a híres kiotói és miyajimai kapukat is.

A 123 torii-kapu tetején található a szentély, a helyiek viccelődése szerint a legnehezebb áldozati ládával egész Japánban. Sokszor próbáltam, de nem sikerült felajánlanom a 10 jenemet!

Tsunoshima híd

A Tsunoshima híd valóban sok listát vezet Japán legszebb hídjairól, ezért nagyon izgatott voltam, hogy végre élőben is láthatom.

A híd több mint egy mérföld hosszú, és a róla nyíló óceáni kilátás megmutatja az egyik kedvencemet Japánban: a csodálatos tengerpartokat! Komolyan, Japánban vannak a legjobb strandok, ahol valaha jártam, mindig teljesen üresek, és a víz hőmérséklete nyáron tökéletes.

Októberben túl hideg volt ahhoz, hogy úszni menjek, de a víz még mindig szuperül hívogatónak tűnt!

Nagato

Megvacsoráztunk és az éjszakát a Yamamura Annexben töltöttük, egy hagyományos japán ryokanban, ahol ismét voltak melegvizes fürdők is.

A vacsora előtt sétáltam egyet a városon átfolyó folyó mentén, és olyan békés és csendes volt – pontosan ezt szeretem a legjobban, amikor Japánban a nagyvárosoktól távol utazom. A folyó mentén még ingyenes melegvizes lábfürdőket is felállítottak, és azt mondták, hogy nyáron csodálatosak ott a szentjánosbogarak.

Nem vagyok benne biztos, hogy az itteni személyzet közül bárki beszélt angolul, de Yamaguchi prefektúra ingyenes 24/7 telefonos szolgáltatást kínál több nyelven, amelyet felhívva segítséget kaphatsz egy japán emberrel való beszélgetéshez.

6. nap: Akiyoshidai, Shimonoseki és Ube

Akiyoshidai barlangok

Felkészültem rá, hogy az Akiyoshidai barlangok nem fognak lenyűgözni, mert úgy érzem, hogy a legtöbb barlang, ahol eddig jártam, elég egyformának bizonyult, de meglepett, hogy milyen hatalmasak! Ráadásul a barlangok bejárata tényleg gyönyörű volt.

Karato Market

A shimonoseki-i Karato Market a legnagyobb halpiac, ahol eddig jártam, és még Noam, aki Tokióban él, is azt mondta, hogy teljesen vetekedhet a híres Tsukiji halpiaccal.

A legtöbb standnál csak egy dobozt kapsz, és kiválaszthatod azt a sushit, amit akarsz, és talán ez volt a legjobb sushi, amit valaha ettem – valószínűleg azért, mert a haladagok hatalmasak voltak! Már a gondolattól is összefut a szám…

Nagayama-honke Shuzo Sake Brewery

A repülőtérre menet megálltunk ennél a szaké sörfőzdénél Ube-ban, és bár én nem vagyok nagy szaké rajongó, el tudom képzelni, hogy nagyon izgalmas lehet azoknak, akik azok! Körbevezettek minket a sörfőzdében, és láthattunk néhány szakét erjedni, majd a túra a különböző változataik kóstolásával zárult. Szóval, ha van egy kis plusz időd, és szereted a szakét, érdemes megállni itt!

Ezután Noam és én visszarepültünk a Yamaguchi Ube repülőtérről Tokióba.

Mivel kora reggel indult a gépem, a Keikyu Ex Innben szálltam meg, közvetlenül a Haneda repülőtér mellett (ingyenes transzferük van a repülőtérre és vissza, így szuper kényelmes volt).

7. nap: Hazatérés

Elrepültem vissza New Yorkba, és ez az utazás volt valójában az első alkalom, hogy közvetlenül Tokióba repültem, és ez sokkal könnyebbé tette az utazást! Nem vagyok benne biztos, hogy a JFK <-> Haneda (az ANA-val repültem, amit teljes szívemből tudok ajánlani) új útvonal vagy sem, de azt hiszem, mostantól mindig megpróbálok közvetlen csatlakozást választani, amikor csak tehetem, mert a kora reggeli átszállás LA-ben vagy Chicagóban mindig olyan kínszenvedés. Tanultam a leckéből!