Ghána az Atlanti-óceán partján fekszik, és Togóval, Elefántcsontparttal és Burkina Fasóval határos. Lakossága körülbelül 29,6 millió fő (2018). Az elmúlt két évtizedben jelentős lépéseket tett a demokrácia felé a többpártrendszer keretében, független igazságszolgáltatásával pedig elnyerte a közbizalmat. Ghána a szólás- és sajtószabadság tekintetében folyamatosan az első három ország között szerepel Afrikában, erős műsorszolgáltató médiával, a rádió a legnagyobb hatósugarú médium. Az ilyen tényezők szilárd társadalmi tőkét biztosítanak Ghánának.
Három és fél évvel azután, hogy békés választásokon elnökké választották, Akuffo-Addo elnök néhány sikert könyvelhetett el néhány ígéretének megvalósításában, mint például az élelmiszer- és munkahely-ültetés, valamint az ingyenes középfokú oktatás. De kihívásokkal is szembe kell néznie néhány választási ígéretének teljesítésében – beleértve az ország mind a 216 körzetében egy-egy gyár felállítását, minden falunak egy gátat és az ingyenes középiskolai oktatás biztosítását.
Újabb gazdasági fejlemények és kilátások
Újabb fejlemények. A reál-GDP növekedése 2019-ben 6,5% volt, szemben a 2018-as 6,3%-kal. A gazdasági növekedéshez 2019-ben a szolgáltatási szektor járult hozzá a legnagyobb mértékben (2,8 százalékponttal), amelyet az ipar (2,4 százalékpont) és a mezőgazdaság (1,3 százalékpont) követett. A nem olajipari tevékenységek növekedése a 2018-as 6,5%-ról 5,8%-ra lassult. A szolgáltatási ágazat erőteljes növekedését (7,6%) az ingatlanügyletek (+19,9%) és az információs és kommunikációs technológiai (IKT) tevékenységek (+46,5%) erőteljes bővülése okozta, míg az ipar növekedését elsősorban a bányászat és kőfejtés támogatta. A mezőgazdaság 4,6%-kal bővült, amit a kedvező időjárási körülmények és a kormány kiemelt programja, az Ültetés az élelemért és a munkahelyekért támogatott.
A költségvetési hiány 2019-ben a GDP 4,7%-át tette ki, míg a teljes költségvetési hiány, beleértve a pénzügyi és az energiaszektor költségeit is, elérte a GDP 7%-át, ugyanannyit, mint 2018-ban. A GDP 14,8%-át kitevő összes bevétel 2019-ben a GDP 0,3%-ával volt magasabb, mint 2018-ban. A 2019 májusában kezdődött átfogó energiaágazat-élénkítési program (ESRP) finanszírozási hiányának megszüntetésére vonatkozó kormányzati kötelezettségvállalás a becslések szerint a GDP 1%-ával növelte a költségvetést. Továbbá a pénzügyi szektor megtisztítása, amely 2018-ban kezdődött és 2019-ben a fizetésképtelen bankok szanálására és a különleges betétgyűjtő intézmények reformjára vonatkozó szélesebb körű megbízatással folytatódott, a GDP 1,3%-ának megfelelő többletköltséget eredményezett a költségvetési költségvetésben.
A pénzügyi szektor reformjai elkezdtek kifizetődni, és egyes mutatók javultak, mivel a magánszektornak nyújtott hitelek növekedése 2019 decemberében elérte a 18,3%-ot, szemben a 2018. decemberi 10,6%-kal.
Ghána folyó fizetési mérlege 2019-ben stabil maradt, a GDP 3,1%-a volt, a 2018-as szintnek megfelelően. A javuló arany- és olajexport-bevételek a 2018. évi 2,8%-ról a GDP 3,8%-ának megfelelő kereskedelmi többletet eredményeztek, amelyet azonban ellensúlyozott a szolgáltatási és jövedelemszámlák magasabb nettó kiáramlása. A folyó fizetési mérleg hiányát a magasabb közvetlen külföldi befektetések és a javuló portfólióbeáramlás egyaránt finanszírozta, amelyek elég nagyok voltak ahhoz, hogy ellensúlyozzák a pénzügyi számlán a kormányzati amortizációhoz és az “egyéb” nettó magánkiáramláshoz kapcsolódó megnövekedett kiáramlást.
A ghánai cedi 2019-ben 16,6%-kal leértékelődött, mivel a Bank of Ghana megszüntette a nemzetközi tartalékok kimerülésének megállítására irányuló piaci beavatkozásait. A leértékelődési pálya kezdetben megfordult 2020 elején, és 2020 februárjára 5,3%-kal felértékelődött az USD-vel szemben, amit a sikeres eurókötvény-kihelyezés is segített; a COVID-19 válság 2020 márciusában történő kiéleződésével a leértékelődés ismét beindult, és 2020-ban minden kezdeti nyereséget semmissé tett. .
Kilátások: A gazdasági növekedés 2020-ban várhatóan 1 % körüli lesz a COVID-19 válság miatt, amely a külső kereslet csökkenését és az olajszektorban a kereskedelmi feltételek sokkját váltotta ki. A társadalmi távolságtartási intézkedések miatt gyorsan csökkenő belföldi gazdasági aktivitás a közösségi fertőzés növekedésével tovább növeli a hatást. Középtávon a nem olajipari tevékenységek továbbra is támogatni fogják az általános növekedést a mezőgazdaság és az agrárgazdaság javulása, a reform utáni pénzügyi ágazat fellendülése, valamint az információs és kommunikációs ágazat további bővülése révén. A növekedés várhatóan a COVID-19 válság után is alacsony marad, mivel az olajtermelés a karbantartás és az alacsonyabb olajárak miatt tovább lassul.
A bevételek jelentős elmaradása és a COVID-hez kapcsolódó kiadásnövekedés következtében a költségvetési hiány (készpénzalapon és a pénzügyi szektor és az energiaszektor költségei nélkül) 2020-ra várhatóan a GDP 11,4%-a lesz (a 2020-as eredeti költségvetési cél 18,9 milliárd GH¢ (a GDP 4,7%-a) volt). A pénzügyi szektor és az energiaágazat költségeinek figyelembevételével a 2020-as költségvetési hiány magas, 14,5%-os GDP-arányos hiányt eredményez. A hiányt várhatóan külföldi és hazai forrásokból egyaránt finanszírozzák.
Kockázatok és kihívások: Ghána gazdasági kilátásai pozitívak, de számos kockázattal és kihívással kell szembenéznie. A COVID-19 további terjedése és az alacsonyabb olajárak visszafognák Ghána kereskedelmi, beruházási és turisztikai tevékenységét. A növekedés a COVID-19 előtti 5,8%-os előrejelzéshez képest az alapforgatókönyv szerint 1% körüli lesz (és 1%-kal csökken a negatív forgatókönyv szerint). Az alapforgatókönyvben 2021-re prognosztizált 3,4%-os növekedés várhatóan nem haladja meg a 2%-ot a negatív forgatókönyvben. A költségvetési elcsúszás kockázata – a COVID-19 hatásának figyelembe vételén túlmenően – a 2018-as költségvetési felelősségről szóló törvény ellenére is magas.
A legutóbbi frissítés: Október 22, 2020